MENÜ

PÁTY NÉMET NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATA
DEUTSCHE SELBSTVERWALTUNG PAD


"A svábok számára a haza a mai napig választott és választható kategória, de a választott hazáért való önfeláldozás teljesen természetes számukra. A svábok számára egy haza van, s ez egyértelműen Magyarország."
(Bindorffer Györgyi)

 

http://www.kisebbsegiombudsman.hu/

 

EURÓPA TANÁCS

Európai Szerződések ETS No. 157

Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről

Strasbourg, 1995. II. 1.

Az Európa Tanács tagállamai és a jelen Keretegyezmény többi aláíró Állama,

figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egység elérése annak érdekében, hogy védje és fejlessze közös örökségük eszméit és elveit,

figyelembe véve, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelme és továbbfejlesztése az egyik módszer, ami által e cél elérhető,

attól az óhajtól vezéreltetve, hogy az 1993. október 9-én, Bécsben, az Európa Tanács tagállamainak állam- és kormányfői által elfogadott Nyilatkozatot megvalósítsák,

abban az elhatározásban, hogy saját területeiken védelmezzék a nemzeti kisebbségek fennmaradását,

figyelembe véve, hogy az európai történelem megrázkódtatásai megmutatták, a nemzeti kisebbségek védelme alapvető fontosságú kontinensünk stabilitása, demokratikus biztonsága és békéje szempontjából,

figyelembe véve, hogy a pluralista és valódi demokratikus társadalomnak nemcsak tiszteletben kell tartania minden nemzeti kisebbséghez tartozó személy etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását, de megfelelő feltételeket is kell teremtenie azért, hogy kifejezhesse, megőrizhesse és fejleszthesse ezt az identitást,

figyelembe véve, hogy szükséges a tolerancia és a párbeszéd légkörének megteremtése azért, hogy a kulturális különbözőség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása és tényezője legyen minden társadalom számára, figyelembe véve, hogy a toleráns és virágzó Európa kiteljesedése nemcsak az Államok közötti együttműködéstől függ, hanem határokon átnyúló együttműködést kíván a helyi és a regionális közösségek között, az Államok alkotmányának és területi integritásának sérelme nélkül,

figyelembe véve az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményt és Kiegészítő Jegyzőkönyveit,

figyelembe véve az Egyesült Nemzetek egyezményeiben és nyilatkozataiban a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó kötelezettségeket, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia dokumentumait, kiváltképpen az 1990. június 29-i, Koppenhágai Dokumentumot,

abban az elhatározásban, hogy a nemzeti kisebbségek hatékony védelmét és az ezekhez a kisebbségekhez tartozó személyek jogait és szabadságait biztosító és tiszteletben tartandó elveket, valamint az azokból származó kötelezettségeket meghatározzák, azoknak a tagállamokban és már - a jelen okmány részeseivé váló - Államokban történő biztosítása végett, tiszteletben tartva a jog uralmát, az államok területi integritását és nemzeti szuverenitását,

abban az elhatározásban, hogy a jelen Keretegyezményben foglalt elveket nemzeti törvényhozásuk által és megfelelő kormányzati politikával végrehajtsák,

a következőkben állapodnak meg:

I. Fejezet

1. Cikk

A nemzeti kisebbségek és ezen kisebbségekhez tartozó személyek jogainak és szabadságainak védelme az emberi jogok nemzetközi védelmének szerves részét képezi, és mint ilyen, a nemzetközi együttműködés keretébe tartozik.

2. Cikk

A jelen Keretegyezmény rendelkezéseit jóhiszeműen, a megértés és a türelmesség szellemében, valamint az Államok közötti jószomszédság, baráti kapcsolatok és együttműködés elveivel összhangban kell alkalmazni.

3. Cikk

1. Minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek joga van szabadon megválasztani, hogy kisebbségiként kezeljék-e vagy sem, és ebből a választásából vagy e választásával összefüggő jogainak gyakorlásából semmiféle hátránya ne származzék.

2. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származó jogaikat és szabadságaikat egyénileg, valamint másokkal közösségben gyakorolhatják.

II. Fejezet

4. Cikk

1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy számára biztosítják a törvény előtti egyenlőséget és a törvény általi egyenlő védelem jogát. Ebben a vonatkozásban minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilos.

2. A Felek kötelezik magukat annak elfogadására, hogy - amennyiben szükséges - megfelelő intézkedéseket hoznak a gazdasági, a társadalmi, a politikai és a kulturális élet minden területén a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek és a többséghez tartozók közötti teljes és hatékony egyenlőség előmozdítása érdekében. E tekintetben kellő figyelmet fordítanak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek sajátos körülményeire.

3. A 2. bekezdésben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket nem lehet hátrányos megkülönböztetésként értékelni.

5. Cikk

1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy támogatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára kultúrájuk megőrzését és fejlesztését, úgyszintén identitásuknak, nevezetesen vallásuk, nyelvük, hagyományaik és kulturális örökségük megőrzésének feltételeit.

2. Az integrációt szabályozó általános politikájuk keretében hozott intézkedéseik sérelme nélkül a Felek tartózkodnak minden olyan politikától vagy gyakorlattól, amely a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációjára irányul és védelmezik ezen személyeket minden olyan akciótól, ami a beolvasztásukra irányul.

6. Cikk

1. A Felek bátorítják a tolerancia és kultúrák közötti párbeszéd szándékát, valamint hatékony intézkedéseket hoznak, hogy előmozdítsák minden területükön élő személy között kölcsönös tiszteletet, megértést és együttműködést, kiváltképpen az oktatás, a kultúra és a tömegkommunikációs eszközök területén, tekintet nélkül e személyek etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitására.

2. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megfelelő intézkedéseket hoznak olyan személyek védelmében, akik hátrányosan megkülönböztető, ellenséges vagy erőszakos fenyegetések és cselekedetek áldozatai lehetnek, etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásuk miatt.

7. Cikk

A Felek biztosítják minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, a véleménynyilvánítás szabadságához, a gondolat-, a lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogának tiszteletben tartását.

8. Cikk

A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek vallása vagy hite kifejezésére, úgyszintén vallási intézmények, szervezetek és egyesületek alapítására való jogot.

9. Cikk

1. A Felek kötelezettséget vállalnak annak elismerésére, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek a véleménynyilvánítási szabadsága magába foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, az eszmék megismerésének és közlésének szabadságát a kisebbség nyelvén, országhatárokra tekintet nélkül és hatósági szerv beavatkozása nélkül. A Felek biztosítani fogják nemzeti jogrendszerük keretein belül, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket ne érje hátrányos megkülönböztetés a tömegkommunikációs eszközökhöz való hozzájutásban.

2. Az 1. bekezdés nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy a rádióadás és televíziós sugárzás vagy mozivállalkozás megindítását - hátrányos megkülönböztetéstől mentesen és objektív kritériumok alapján - engedélyhez kössék.

3. A Felek nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket a nyomtatott tömegkommunikációs eszközök létrehozásában és használatában. A rádió- és televízióadásokat szabályozó törvényi keretekben, amennyire lehetséges, biztosítani fogják és figyelembe veszik az 1. bekezdés rendelkezéseit, annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára lehetőséget nyújtsanak saját tömegkommunikációs eszközeik létrehozására és használatára.

4. A Felek megfelelő intézkedéseket hoznak jogrendszerük keretében annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára megkönnyítsék a tömegkommunikációs eszközökhöz való hozzájutást, ezzel is előmozdítva a toleranciát, és lehetőséget teremtve a kulturális sokszínűségnek.

10. Cikk

1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek elismerik kisebbségi nyelvének szabad és beavatkozás nélküli használatát úgy magánbeszélgetésben mint nyilvánosan, szóban és írásban.

2. A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek által hagyományosan vagy jelentős számban lakott területeken, amennyiben azok a személyek úgy kívánják, vagy az ilyen kívánság megfelel a valóságos szükségnek, a Felek erőfeszítéseket tesznek arra, hogy biztosítsák - lehetőség szerint - e személyek és a közigazgatási hatóságok közötti kisebbségi nyelv használatát elősegítő feltételeket.

3. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítják minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek azt a jogot, hogy olyan nyelven, amelyet megért, a legrövidebb időn belül tájékoztassák letartóztatásának okairól és minden ellene felhozott vád természetéről és indokairól, valamint hogy ezen a nyelven védekezhessen - ha szükséges - ingyenes tolmács segítségével.

11. Cikk

1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek azon jogát, hogy család- és utónevét kisebbségi nyelvén használhassa, ugyancsak ennek hivatalos elismeréséhez való jogot, jogrendszerükben szabályozottaknak megfelelően.

2. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy azon jogát, hogy saját kisebbségi nyelvén cégtáblákat, feliratokat és egyéb magántermészetű információkat tegyen közzé a nyilvánosság számára láthatóan.

3. Olyan körzetekben, amelyek hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által jelentős számban lakottak, a Felek törekedni fognak arra, hogy jogrendszerük keretében, beleértve, ahol helyénvaló, a más Államokkal való megállapodásokat, és figyelembe véve sajátos körülményeiket, a hagyományos helységneveket, utcaneveket és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelöléseket a kisebbség nyelvén is kiírják, ha megfelelő igény van ilyen jelzésekre.

12. Cikk

1. A Felek, ha szükséges, az oktatás és a kutatás területén intézkednek úgy a nemzeti kisebbségeik, mint a többség kultúrájának, történelmének, nyelvének és vallásának megismerése előmozdítására.

2. Ebben az összefüggésben a Felek különösképpen megfelelő lehetőségeket fognak teremteni a tanítóképzésre és a tankönyvekhez való hozzájutásra, és megkönnyítik a különböző közösségek tanítói és diákjai közötti kapcsolatokat.

3. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy előmozdítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára az oktatáshoz minden szinten a hozzájutás esélyegyelőségét.

13. Cikk

1. Oktatási rendszerük keretében a Felek elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek a jogát arra, hogy saját magán oktatási és képzési intézményeiket létrehozhassák és működtethessék.

2. E jog gyakorlása nem ró semmiféle pénzügyi kötelezettséget a Felekre.

14. Cikk

1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy elismerik minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy jogát kisebbségi nyelvének megtanulására.

2. Nemzeti kisebbségek által hagyományosan és jelentős számban lakott területeken, megfelelő igény esetén, a Felek törekednek - lehetőségeik szerint és oktatási rendszerük keretein belül - annak biztosítására, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek megfelelő lehetőségük legyen kisebbségi nyelvüket megtanulni vagy ezen a nyelven tanulni.

3. A jelen cikk 2. bekezdését úgy kell végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse a hivatalos nyelv tanulását, vagy ezen a nyelven való tanítást.

 

15. Cikk

A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megteremtik a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára azokat a feltételeket, amelyek a kulturális, a társadalmi és a gazdasági életben, valamint a közügyekben - különösképpen az őket érintőkben - való részvételhez szükségesek.

16. Cikk

A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származnak.

17. Cikk

1. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket azon joguk gyakorlásában, hogy szabadon és békésen határokon átnyúló kapcsolatokat hozzanak létre és tartsanak fenn olyan személyekkel, akik törvényesen tartózkodnak más államokban, kiváltképpen olyanokkal, akikkel etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásukban osztoznak, vagy kulturális örökségük közös.

2. A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy nem akadályozzák a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket azon joguk gyakorlásában, hogy részt vegyenek nemzeti és nemzetközi nem-kormányzati szervezetek tevékenységében.

18. Cikk

1. A Felek törekednek arra, hogy - amennyiben szükséges - két- és többoldalú egyezményeket kössenek más Államokkal, kiváltképpen a szomszédos Államokkal, annak érdekében, hogy biztosítsák az érintett nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmét.

2. Adott esetben a Felek megfelelő intézkedéseket hoznak a határokon átnyúló együttműködés bátorítására.

19. Cikk

A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Keretegyezményben lefektetett elveket tiszteletben tartják és végrehajtják, azokhoz - amennyiben az szükséges - kizárólag olyan megszorításokat, korlátozásokat vagy derogációkat alkalmaznak, amelyekről nemzetközi jogi okmányok rendelkeznek, különösen amelyek az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményben és Kiegészítő Jegyzőkönyveiben találhatók, amennyiben ezek lényegesek az említett elvekből származó jogok és szabadságok szempontjából.

III. Fejezet

20. Cikk

A jelen Keretegyezményben foglalt elvekből eredő jogok és szabadságok gyakorlása során minden, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy tiszteletben tartja a nemzeti törvényhozást és mások jogait, különösen a többséghez tartozókét és más nemzeti kisebbségiekét.

21. Cikk

A jelen Keretegyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely egyén számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely a nemzetközi jog alapvető elveivel, kiváltképpen az Államok szuverén egyenlőségével, területi integritásával és politikai függetlenségével ellentétes.

22. Cikk

A jelen Keretegyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy megsérti azokat az emberi jogokat vagy alapvető szabadságokat, melyek a Szerződő Felek bármelyike törvényeinek megfelelően vagy bármely más - amennyiben e Szerződő Fél részese - Egyezmény alapján biztosítható.

23. Cikk

A jelen Keretegyezményben foglalt elvekből eredő jogok és szabadságok - amennyiben az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezményben, vagy Kiegészítő Jegyzőkönyveiben azoknak megfelelő rendelkezések találhatók - az utóbb említett Egyezmény rendelkezéseivel összhangban lévőkként értelmezendők.

IV. Fejezet

24. Cikk

1. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága figyelemmel fogja kísérni a jelen Keretegyezménynek a Szerződő Felek általi végrehajtását.

2. Azok a Felek, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, a megállapítandó szabályok szerint fognak részt venni a végrehajtási mechanizmusban.

25. Cikk

1. A Keretegyezménynek az adott Szerződő Fél vonatkozásában történő hatálybalépését követő egy éven belül a Szerződő Fél az Európa Tanács Főtitkárának teljes körű tájékoztatást nyújt azokról a törvényhozói és egyéb intézkedésekről, amelyeket a Keretegyezményben felsorolt elvek hatályosulásáért tett.

2. Ezt követően minden Szerződő Fél a Főtitkárnak rendszeresen és minden alkalommal, amikor a Miniszteri Bizottság kifejezte e kérését, tájékoztatást nyújt a Keretegyezmény végrehajtását érintő minden lényeges lépésről.

3. A Főtitkár továbbítja a jelen cikkben foglaltaknak megfelelően nyújtott tájékoztatást a Miniszteri Bizottsághoz.

26. Cikk

1. Amennyiben a Felek által a jelen Keretegyezményben felsorolt elvek érvényesítése érdekében tett intézkedések megfelelőségét értékeli, a Miniszteri Bizottságot olyan tanácsadó bizottság fogja segíteni, melynek tagjai a nemzeti kisebbségek védelmének a területén elismert szakértelemmel rendelkeznek.

2. A tanácsadó bizottság összetételét és ügyrendjét a Miniszteri Bizottság fogja meghatározni a Keretegyezmény hatálybalépését követő egy éven belül.

V. Fejezet

27. Cikk

A jelen Keretegyezmény az Európa Tanács tagállamai részére áll nyitva aláírásra. A Keretegyezmény hatálybalépésének időpontjáig a Miniszteri Bizottság által meghívott bármely más Állam is aláírhatja. A Keretegyezményt megerősíteni, elfogadni, vagy jóváhagyni lehet. A megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okmányokat az Európa Tanács Főtitkáránál kell letétbe helyezni.

28. Cikk

1. A jelen Keretegyezmény hatálybalépésének napja a Keretegyezménynek a 27. Cikk szerinti, az Európa Tanács tizenkét tagállama általi elfogadástól eltelt három hónapot követő naptári hónap első napja.

2. Mindazon Tagállamok vonatkozásában, melyek ezt követően fogadják el a Keretegyezményt, a Keretegyezmény a megerősítő, elfogadási vagy jóváhagyási okmányok letétbe helyezésétől eltelt három hónapos időszakot követő naptári hónap első napján lép hatályba.

29. Cikk

1. A jelen Keretegyezmény hatálybalépése és a Szerződő Államokkal folytatott konzultáció után az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága az Európa Tanács Alapszabályának 20. d) Cikke alapján hozott többségi határozatnak megfelelően csatlakozásra kérhet fel minden olyan Államot, mely nem tagja az Európa Tanácsnak, és amelyet a Keretegyezmény aláírására a 27. Cikk rendelkezései szerint meghívtak, de ezt még nem tette meg, továbbá bármely más nem-tagállamot.

2. A jelen Keretegyezmény minden csatlakozó Államra nézve a csatlakozási okmánynak az Európa Tanács Főtitkáránál történt letétbe helyezésétől eltelt három hónapot követő naptári hónap első napján lép hatályba.

 

30. Cikk

1. A Keretegyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okmányok letétbe helyezése alkalmával minden Állam megnevezheti azt a területet vagy területeket, amely(ek) nemzetközi kapcsolataiért felelősséget visel, és ahol a jelen Keretegyezményt alkalmazni fogják.

2. Bármely Állam bármely későbbi időpontban az Európa Tanács Főtitkárához intézett nyilatkozatában kiterjesztheti a jelen Keretegyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott más területre. Az ilyen terület vonatkozásában a Keretegyezmény a nyilatkozatnak a Főtitkár általi kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján fog hatályba lépni.

3. Az előző két bekezdés alapján tett bármely, a nyilatkozatban meghatározott terület vonatkozásában fennálló nyilatkozatot a Főtitkárhoz címzett értesítéssel vissza lehet vonni. A visszavonás a Főtitkárhoz eljuttatott nyilatkozat kézhezvételét követő három hónapos időtartam lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

31. Cikk

1. Bármely Fél bármikor felmondhatja a jelen Keretegyezményt az Európa Tanács Főtitkárának tett bejelentéssel.

2. A felmondás a bejelentésnek a Főtitkár általi átvétele napjától számított hat hónap elteltét követő naptári hónap első napján lép hatályba.

32. Cikk

Az Európa Tanács Főtitkára a Tanács tagállamait, a többi aláíró Államot és minden olyan Államot, amely csatlakozott a jelen Keretegyezményhez, tájékoztatja:

a) minden aláírásról;

b) minden megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okmány letétbe helyezéséről;

c) a Keretegyezménynek a 28-30. Cikkek szerint történt hatálybalépése valamennyi időpontjáról;

d) a jelen Keretegyezményre vonatkozó minden jogcselekményről, értesítésről vagy közlésről.

Minek hiteléül a kellőképpen meghatalmazott alulírottak aláírták a jelen Keretegyezményt.

Készült Strasbourgban, 1995. február 1-jén, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, melyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Európa Tanács Főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama és a jelen Keretegyezmény aláírására felkért vagy csatlakozó Állam részére hiteles másolatot küld.”

3. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1998. február 1-jétől kell alkalmazni.

 

 

 

1993. évi LXXVII. törvény

a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

Az Országgyűlés

- követve a magyar történelem legnemesebb hagyományait és értékeit,

- a demokrácia és a humanizmus eszméi iránti elkötelezettség jegyében,

- a népek és nemzetek közötti megértés és baráti együttműködés elősegítésének szándékával,

- továbbá annak tudatában, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek harmonikus együttélése a többségi nemzettel a nemzetközi biztonság alkotó eleme,

kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti, a nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tiszteletben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez.

Ezen jogok összessége nem a többség adománya és nem a kisebbség kiváltsága, forrásuk pedig nem a nemzeti és etnikai kisebbségek számaránya, hanem az egyén szabadságának és a társadalmi békének tisztelete alapján a másság joga.

Az egyenlőség és a szolidaritás eszméinek, az aktív kisebbségvédelem elveinek kinyilvánításakor az Országgyűlést az elfogadott egyetemes erkölcsi és jogi normák figyelembevételével a kisebbségek iránti megbecsülés, az erkölcsi és a történelmi értékek tisztelete, a kisebbségek és a magyar nemzet közös létérdekeinek következetes képviselete vezérli.

A Magyar Köztársaság területén élő, magyar állampolgárságú nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája, történelmi hagyományai, valamint a kisebbségi létükkel összefüggő más sajátosságaik egyéni és közösségi önazonosságuk része.

Mindezek különleges értékek, megőrzésük, ápolásuk és gyarapításuk nemcsak a nemzeti és etnikai kisebbségek alapvető joga, de a magyar nemzet, végső soron pedig az államok és nemzetek közösségének érdeke is.

Figyelembe véve, hogy az önkormányzatok a demokratikus rendszer alapját képezik, a kisebbségi önkormányzatok létrehozását, tevékenységét és az ezáltal megvalósuló kulturális autonómiát az Országgyűlés a kisebbségek sajátos jog érvényesítése egyik legfontosabb alapfeltételének tekinti.

Az Országgyűlés a történelmi együttélés tényéből kiindulva ezen törvényben is biztosítja mindazon jogokat, amelyek a kisebbségekhez tartozó személyeknek, mint magyar állampolgároknak és ezek közösségeinek nemcsak emberi jogai, hanem olyan politikai jogok, amelyek segítségével nemzeti vagy etnikai önazonosságuk megőrzése elősegíthető. E törvény célja, hogy a Helsinki Záródokumentum elvei alapján megteremtse a kisebbségi lét megéléséhez szükséges intézményes alapokat, beleértve az anyaországokkal és nemzetekkel való szabad, élő kapcsolattartást is. A Magyar Köztársaság Országgyűlését e törvény megalkotásánál a határok nélküli Európa megteremtésének, a kisebbségi létből adódó hátrányok mérséklésének és felszámolásának, az ehhez szükséges demokratikus intézményrendszer továbbfejlesztésének szándéka vezérli.

Az Országgyűlés e célok megvalósítása érdekében a nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket és közösségeiket megillető jogok összegzése végett, valamint e jogok érvényesülésének biztosítására és az érvényesítés módjának szabályozására - figyelembe véve a nemzetközi jog rendelkezéseit és a Magyar Köztársaság Alkotmányában rögzített elveket - a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Alapvető rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed mindazon, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, akik magukat valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik, valamint e személyek közösségeire.

(2) E törvény értelmében nemzeti és etnikai kisebbség (a továbbiakban: kisebbség) minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

2. §

3. § (1) A Magyar Köztársaságban élő kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők. [Alkotmány 68. § (1) bekezdés]. Kultúrájuk része a magyarországi kultúrának.

(2) A nemzeti vagy etnikai önazonossághoz való jog olyan alapvető emberi jog, amely egyéneket és közösségeket egyaránt megillet.

(3) Minden kisebbség jogosult arra, hogy nemzeti vagy etnikai közösségként létezzen és fennmaradjon.

(4) Minden kisebbségi közösségnek és kisebbséghez tartozó személynek joga van a szülőföldjén való élet, valamint a szülőfölddel való kapcsolattartás zavartalanságához. A szülőföldhöz való jog nemcsak a saját születési helyéhez, hanem a szülők, nevelők, ősök születési vagy lakhelyéhez, az óhazához és annak kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságát és oltalmát is jelenti.

(5) A kisebbségek tekintetében tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése.

4. § (1) A Magyar Köztársaság tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely

a) a kisebbségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, illetőleg elkülönítését célozza vagy ezt eredményezi,

b) a kisebbségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul,

c) a kisebbséget vagy kisebbséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza,

d) a kisebbség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.

(2) A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerződések révén is törekszik.

(3) A közigazgatási egységek és a választókerületek határainak megvonásánál, a település- és gazdaságfejlesztési, valamint környezetvédelmi tervek kidolgozása során a Magyar Köztársaság figyelembe veszi a nemzeti vagy etnikai kisebbségek települési viszonyait, kapcsolatait, gazdasági érdekeit és kialakult hagyományait.

5. § (1) A Magyar Köztársaságban a kisebbségek joga települési, területi és országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: kisebbségi önkormányzat) létesítése.

(2) A kisebbségi önkormányzat létesítésének kezdeményezésében és választásában az a választópolgár vehet részt, aki szerepel a kisebbségi választási nyilvántartásban (a továbbiakban: kisebbségi választói jegyzék). A választópolgár csak egy kisebbségi választói jegyzékben szerepelhet. A kisebbségi választói jegyzékre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény tartalmazza.

(3) Valamely kisebbség képviseletét az a jelölt vállalhatja, aki szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. A képviseleti jog csak egy kisebbség esetében gyakorolható.

5/A. § (1) A kisebbségi önkormányzatok alapvető feladata a kisebbségek érdekeinek védelme és képviselete az ezen önkormányzatok részére törvényben megállapított feladat- és hatáskörök gyakorlásával.

(2) A kisebbségi önkormányzatok jogállását, jogait, kötelezettségeit, szervezetét, működési feltételeit, gazdálkodásának sajátos szabályait, a központi állami szervek, a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok egymás közötti kapcsolatait e törvény szabályozza.

6. § A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti [Alkotmány 70/A. § (3) bekezdés].

6/A. § (1) Értelmező rendelkezések:

1. kisebbségi közügy:

a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a kisebbséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a kisebbségek kulturális autonómiájának a kisebbségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a kisebbségekhez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy,

b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a kisebbségi önkormányzati szervekben való kisebbségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy,

2. kisebbségi önkormányzat: a törvényben meghatározott közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján, külön törvény által meghatározott eljárási rendben létrehozott szervezet, amely a kisebbségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a kisebbségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a kisebbségi közügyek települési, területi (megyei, fővárosi) vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre,

3. kisebbségi közoktatási intézmény: az a közoktatási intézmény, amelynek alapító okirata a közoktatásról szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzeti, etnikai kisebbségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a közoktatási intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább 25%-a részt vesz a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, illetve a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben-oktatásban,

4. kisebbségi közoktatásban alkalmazottak köre: azok, akik a kisebbségi közoktatási intézményben pedagógus munkakörben, illetve nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben végzik tevékenységüket,

5. megfelelő színvonalon való további gondoskodás: az intézmény fenntartói jogának a kisebbségi önkormányzat által történő átvétele nem eredményezi az átvétel előtti szolgáltatások színvonalának romlását, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek csökkenését,

6. kisebbségi tömegtájékoztatás: a kisebbségi közösség tájékoztatását, művelődését, kulturális autonómiájának megőrzését, kiterjesztését szolgáló, az írott vagy elektronikus sajtóban (televízióban, rádióban) rendszeresen vagy időszakonként biztosított híradás, műsorszolgáltatás, függetlenül attól, hogy a tömegtájékoztatást végző sajtószervet valamely kisebbségi szervezet működteti, vagy a szolgáltatást a közszolgálati média - külön törvényben meghatározottak szerint - illetőleg közszolgáltatási szerződés alapján más szolgáltatók nyújtják,

7. hivatalos okmány: külön jogszabály által személyazonosító okmánynak minősített okmány.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) a kisebbségi önkormányzat testületének hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga - a kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettesei választásának kivételével - magában foglalja a felmentés, vezetői megbízás visszavonásának jogát, továbbá az egyéb megbízási, jelölési vagy delegálási jog magában foglalja a megbízás, jelölés, illetőleg delegálás visszavonásának jogát,

b) az egyéb munkáltatói jogon - a kinevezés, vezetői megbízás, felmentés, vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - minden más munkáltatói jogot kell érteni,

c) országos kisebbségi önkormányzat esetén a munkáltatói jog magában foglalja a hivatal munkavállalói feletti munkáltatói jogot is, melyet a hivatal vezetője gyakorol,

d) az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény átvételének, átszervezésének és megszüntetésének jogát,

e) hozzátartozó: az egyenesági rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs,

f) kisebbségi kulturális intézmény: olyan kulturális intézmény, amelynek feladata elsődlegesen a kisebbségi kultúra, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása,

g) kulturális intézmény: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény mellékletében szereplő közművelődési intézmény és közgyűjtemény, továbbá a kulturális örökségvédelmi törvény értelmező, illetve záró rendelkezései alapján meghatározott intézmény,

h) ideiglenes kezelés: a jó gazda gondosságával történő használat, hasznosítás, a hasznok szedésének joga azzal a megkötéssel, hogy e vagyon - jogszabályban előírt kivétellel - nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, továbbá e vagyon tekintetében az ideiglenes kezelői jog sem engedhető át.

II. Fejezet

Egyéni kisebbségi jogok

7. § (1) Valamely kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A kisebbséghez való tartozás kérdésében - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilatkozatra senki sem kötelezhető.

(2) Törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti.

(3) A nemzeti és etnikai önazonossághoz való jog és ilyen kisebbséghez való tartozás vállalása és kinyilvánítása nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.

8. § A kisebbséghez tartozó joga, hogy kisebbséghez tartozását az országos népszámlálás alkalmával anonim módon (névtelenül) megvallhassa.

9. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van a politikai és kulturális esélyegyenlőségre, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles.

10. § A kisebbséghez tartozóknak a közéletben való részvétele nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - az alkotmányos szabályozás szerint - egyesületeket, pártokat, más társadalmi szervezeteket hozhatnak létre.

11. § A kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó kisebbségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.

12. § (1) A kisebbséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének szabad megválasztásához, családi és utónevének anyanyelve szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez és annak - jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalos okmányokban való feltüntetéséhez. A nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén kötelező a fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazása is.

(2) Kérésre az anyakönyvezés és az egyéb hivatalos okmányok kiállítása - az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - kétnyelvű is lehet.

13. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van:

a) anyanyelvének, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;

b) részt venni anyanyelvű oktatásban és művelődésben;

c) kisebbségi voltával kapcsolatos személyi adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.

14. § A kisebbséghez tartozó személynek joga van mind az anyaországok és nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő kisebbségekkel való kapcsolattartásra.

III. Fejezet

A kisebbségek közösségi jogai

15. § A kisebbségi önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése a kisebbségek elidegeníthetetlen közösségi joga.

16. § A kisebbségek joga történelmi hagyományai, nyelvük ápolása és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk megőrzése és gyarapítása.

17. § A kisebbségek közösségeinek joguk van az önszerveződéshez, illetőleg törvény keretei között létrehozhatnak bármely szervezetet.

18. § (1) A közszolgálati rádió és televízió - külön törvény rendelkezései szerint önálló szervezeti keretek között és elkülönült költségvetéssel - biztosítja a kisebbségi műsorok rendszeres készítését, sugárzását és terjesztését.

(2) A kisebbségek által lakott területeken az állam - nemzetközi szerződések útján is - előmozdítja az anyaországból származó rádió- és televízióadások vételét.

(3) A kisebbségi közösségeknek joguk van:

a) kisebbségi óvodai nevelés, kisebbségi alap- és középfokú nevelés és oktatás, továbbá felsőfokú képzés, illetve az országos kisebbségi önkormányzat útján a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni,

b) törvények keretei között saját országos nevelési, oktatási, kulturális, tudományos intézményhálózat kialakítására.

(4) A Magyar Köztársaság - törvények keretei között - biztosítja a kisebbségi közösségeknek rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális és vallási emlékeik, hagyományaik megőrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatához fűződő jogait.

19. § A kisebbségeket és szervezeteiket megilleti a széles körű és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának a joga.

20. § (1) A kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre.

(2) Az Országgyűlés megválasztja a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát. A köztársasági elnök a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának személyére vonatkozó javaslatának megtétele előtt kikéri az országos kisebbségi önkormányzatok - ha valamely kisebbség ilyen önkormányzattal nem rendelkezik, az adott kisebbség nyilvántartásba vett országos érdekképviseleti szervének - véleményét. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosára egyebekben az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa e törvény hatálya alá tartozó kérdésekben jár el.

IV. Fejezet

A kisebbségek önkormányzatai, a kisebbségi önkormányzatok létrehozása

21. § (1) Az egyes kisebbségek külön törvényben meghatározottak szerint:

a) községben, városban és a főváros kerületeiben települési, továbbá a megyében és a fővárosban területi kisebbségi önkormányzatot, valamint

b) országos kisebbségi önkormányzatot hozhatnak létre.

(2) A kisebbségekhez tartozó választópolgárok települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzati képviselővé vagy országos kisebbségi önkormányzati képviselővé választásáról külön törvény rendelkezik.

22. § A kisebbségi önkormányzatot a választópolgárok a külön törvényben foglaltaknak megfelelően közvetlen választás útján hozhatják létre.

23. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati testület képviselőinek létszáma 4 fő.

(2) A megyei, a fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek létszáma 7 fő.

(3) Ugyanaz a kisebbség a településen csak egy települési kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

(4) Egy kisebbség a megyében, illetőleg a fővárosban csak egy területi kisebbségi önkormányzatot hozhat létre.

(5) Ugyanaz a kisebbség csak egy országos kisebbségi önkormányzatot hozhat létre. Több kisebbség közös, társult országos kisebbségi önkormányzatot alakíthat. Az országos kisebbségi önkormányzat tagjainak létszáma külön törvény szerint 15-53 fő lehet.

A kisebbségi önkormányzat megszűnése

24. § (1) A kisebbségi önkormányzat - a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével egyidejűleg - megszűnik, ha a képviselő-testület megbízatásának megszűnését követően nem kerül sor új képviselő-testület megválasztására.

(2) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik, a kisebbségi önkormányzati képviselők választására csak a következő önkormányzati általános választás alkalmával kerülhet sor.

A képviselő-testület megbízatásának megszűnése

24/A. § A kisebbségi, önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnik, ha

a) a képviselő-testület megbízatása lejárt,

b) a képviselő-testületet feloszlatták,

c) a képviselő-testület kimondta feloszlását,

d) a képviselők száma nem emelkedik a megválasztható képviselők számának fele fölé.

A kisebbségi önkormányzatok jogai és kötelezettségei

24/B. § (1) A kisebbségi önkormányzati jogok a kisebbséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják.

(2) A kisebbségi önkormányzat jogi személy. A kisebbségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a kisebbségi önkormányzat testületét illetik meg, a kisebbségi önkormányzatot az elnök képviseli.

(3) A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó kisebbségi közügyekben - a törvény keretei között - önállóan vagy az állami és önkormányzati szervekkel együttesen járhatnak el.

(4) A kisebbségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükben eljárva önállóan vagy a (3) bekezdésben meghatározott szervekkel együttesen határozzák meg a kisebbségi közügyek intézésének módját.

24/C. § (1) A kisebbségi önkormányzati jogokat és a kisebbségi önkormányzat hatáskörének jogszerű gyakorlását a bíróság védi.

(2) Az önállóan vagy együttesen eljáró kisebbségi önkormányzat jogszabálysértő döntését - a vonatkozó törvényi előírások szerint - a bíróság bírálhatja felül.

24/D. § (1) A kisebbségi önkormányzati jogok minden kisebbségi önkormányzat tekintetében egyenlőek. A kisebbségi önkormányzatok kötelezettségei eltérők lehetnek.

(2) A kisebbségi önkormányzatok között, illetőleg a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.

24/E. § (1) A kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi közügyek intézése érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az állami és/vagy önkormányzati fenntartású (tulajdonban levő) intézmények működésével kapcsolatos, a kisebbségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének, egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését is.

(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles érdemben határozni, illetve nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést 3 napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.

(3) Ha a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv, illetve önkormányzat a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a kisebbségi önkormányzat jogosult a felettes szerv vagy a törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv soron kívüli eljárását kezdeményezni. A soron kívüli eljárás eredményéről legkésőbb 30 napon belül tájékoztatni kell a kezdeményezőt.

A települési kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatásköre

25. § A települési kisebbségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - saját hatáskörében határozza meg:

a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,

b) a települési kisebbségi önkormányzat nevét, jelképeit, kitüntetéseit, továbbá ezek odaítélésének feltételeit és szabályait,

c) az általa képviselt kisebbség helyi ünnepeit,

d) a törzsvagyon körét, kizárólagos rendelkezése alatt álló vagyona használatának szabályait,

e) intézmény alapítását, átvételét és fenntartását,

f) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,

g) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást,

h) pályázat kiírását,

i) ösztöndíj alapítását,

j) a helyi önkormányzat vagyonán belül részére elkülönített vagyon használatát,

k) a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását,

l) műemlékei és emlékhelyei védetté nyilvánításának kezdeményezését,

m) részt vesz a helyi bíróságok ülnökeinek választásában.

26. § (1) Ha a települési kisebbségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a települési önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a települési kisebbségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.

(2) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzatnak a 25. § (1) bekezdése j) és k) pontja alapján hozott határozatát a kézhezvételtől számított 60 napon belül változatlan tartalommal köteles beépíteni a saját költségvetéséről, zárszámadásáról szóló rendeletébe.

27. § (1) A helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat részére biztosítja - a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. A végrehajtásról a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(2) A testületi működés feltételeinek biztosításán, az ezzel kapcsolatos teendőkön értendő különösen:

a) a testületi működéshez igazodó helyiséghasználat biztosítása,

b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése.

(3) A polgármesteri hivatal mint a települési kisebbségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve - az adott helyi önkormányzat és az érintett települési kisebbségi önkormányzatok megállapodása alapján - több település települési kisebbségi önkormányzata számára is elláthatja a gazdálkodási feladatokat.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a 24/E. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

28. § (1) A helyi sajtó, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

(2) A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás visszavonására) - ha nem a települési kisebbségi önkormányzat gyakorolja a kinevezési jogot -, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett települési kisebbségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor. Települési kisebbségi önkormányzat hiányában az adott kisebbség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.

(3) Az egyetértési, illetőleg a véleményezési jog jogosultja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogát az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő.

29. § (1) A 28. § (l)-(3) bekezdésében meghatározott egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, illetőleg a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.

(2) Ha a helyi önkormányzat a 28. § (1) és (2) bekezdésében előírt egyetértés vagy vélemény hiányában dönt, az érintett települési kisebbségi önkormányzat kezdeményezésére a közigazgatási hivatal a döntést soron kívül megvizsgálja, és indokolt esetben jogorvoslatért a bírósághoz, illetve az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A települési kisebbségi önkormányzat kezdeményezése a megtámadott döntés végrehajtására halasztó hatályú.

(3) Ha a közigazgatási hivatal nem ért egyet a települési kisebbségi önkormányzat kezdeményezésével és ezért nem fordul a bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz, azt közvetlenül a kisebbségi önkormányzat is megteheti. A kisebbségi önkormányzat ilyen irányú kezdeményezése a végrehajtás szempontjából nem halasztó hatályú, azonban a kisebbségi önkormányzat a végrehajtás felfüggesztését kérheti a bíróságtól.

(4) Ha a települési kisebbségi önkormányzat egyetértés vagy vélemény hiányában dönt, az (1) és (3) bekezdésben, valamint a 28. § (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

30. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat kapcsolatot tart kisebbségi egyesületekkel, más szervezetekkel, velük együttműködési megállapodást köthet. A települési kisebbségi önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

(2) A kisebbségi egyesületek, intézmények és más szervezetek - e bekezdés értelmezésében ideértve a kisebbségi célú közhasznú társaságokat is - a kisebbségi kultúra, oktatás, tudomány és művelődés támogatására kiírt állami pályázatokon a települési kisebbségi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.

30/A. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat a helyi kisebbségi közügyek ellátása során a törvény által kötelezően előírt, illetőleg önként vállalt feladat- és hatáskörében jár el.

(2) A települési kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi közügyek intézése során, törvényben meghatározottak szerint, a helyi kisebbségi igényektől és teljesítőképességtől függően egymástól eltérő feladat- és hatáskörben járhatnak el.

(3) A települési kisebbségi önkormányzat kötelező feladatai különösen:

a) saját kezdeményezésére a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása,

b) saját kezdeményezésére más kisebbségi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása.

(4) A települési kisebbségi önkormányzat a (3) bekezdésben említett feladatokon kívül - a rendelkezésére álló források keretei között - önként vállalt feladatot láthat el különösen a kisebbségi oktatás és nevelés, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés területén.

(5) A települési kisebbségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására intézményt - ideértve az intézményátvételt is -, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat, kinevezi ezek vezetőit, illetve gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat.

(6) A települési kisebbségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(7) A települési kisebbségi önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozásra az államháztartásról szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni.

30/B. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az átruházható feladat- és hatáskörét a települési kisebbségi önkormányzat testületére annak kezdeményezésére - a 47. és 49. §-ban foglalt eljárás kivételével - a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás alapján átruházhatja. A hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök nem ruházhatók át.

(2) A települési kisebbségi önkormányzatok testületei a saját kezdeményezésükre történt megállapodás alapján a feladat- és hatáskörüket - a (3) bekezdésben meghatározott jogszabályi feltételek fennállása esetén - az általuk képviselt kisebbséggel azonos, más kisebbségi önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják. Az átruházás nem terjedhet ki a helyi önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskörre.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az átadó és az átvevő önkormányzat, valamint az érintett országos kisebbségi önkormányzat háromoldalú megállapodást köt. A megállapodás kötelezően tartalmazza, hogy a megállapodással egyidejűleg

a) a megállapodás tárgyát képező feladat- és hatáskört az átvevő az átadótól átveszi,

b) az átadó az ellátandó feladat- és hatáskör ellátásával arányban álló anyagi, tárgyi és pénzügyi feltételeket az átvevő rendelkezésére bocsátja,

c) az átvevő tudomásul veszi, hogy az átadó - ha a feladat ellátása nehézségbe ütközik - az országos kisebbségi önkormányzat egyetértésével, egyoldalú nyilatkozattal visszavonhatja az átadott feladat- és hatáskört; ez esetben az átvevő az átvett vagy annak helyébe lépő vagyont, vagyonrészt - átadáskori értékben - az eredeti átadó rendelkezésére köteles bocsátani,

d) az átadó és az átvevő tudomásul veszi, hogy ha bármely okból ellehetetlenül a megállapodás tárgyát képező kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátása, a hatáskört az a területileg illetékes helyi önkormányzat gyakorolja tovább, amely a jogszabály előírásai szerint köteles azt ellátni.

(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodás végrehajtásával kapcsolatban a megállapodás résztvevői között felmerült vitáról a közigazgatási hivatal a felek kezdeményezésétől számított 15 munkanapon belül egyeztetést tart. Ha az egyeztetés során 30 munkanapon belül nem jön létre megegyezés, a közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzési jogkörében jár el.

30/C. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság), valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.

(2) A települési kisebbségi önkormányzat a szerveire (elnök, bizottság) átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

(3) A települési kisebbségi önkormányzat az át nem ruházható feladat- és hatáskörében dönt:

a) szervezeti és működési szabályzatának megalkotásáról vagy felülvizsgálatáról, módosításáról az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,

b) költségvetéséről, zárszámadásáról, a települési önkormányzat vagyonán belül a részére elkülönített vagyon használatáról,

c) a helyi önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források tervezéséről és felhasználásáról,

d) intézmény alapításáról, átvételéről, megszüntetéséről, átszervezéséről, intézmény vezetőjének kinevezéséről, felmentéséről,

e) a helyi önkormányzattól vagy más kisebbségi önkormányzattól átvett feladattal kapcsolatos megállapodás megkötéséről,

f) gazdálkodó szervezet vagy más szervezet létrehozásáról, megszüntetéséről és az ezekben való részvételről,

g) önkormányzati társulás létrehozásáról és az ilyen társuláshoz való csatlakozásról,

h) érdek-képviseleti szervhez történő csatlakozásról, külföldi önkormányzattal, más szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről,

i) elnökének, elnökhelyettesének megválasztásáról,

j) bizottság létrehozásáról,

k) a törzsvagyona körének meghatározásáról,

l) az ülnökök megválasztásáról,

m) az olyan ügyben, amely a törvény szerint az át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

A települési kisebbségi önkormányzat működése

30/D. § (1) A megválasztott települési kisebbségi önkormányzat testületének alakuló ülését a helyi választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belülre hívja össze.

(2) Az alakuló ülést a legidősebb települési kisebbségi önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti.

(3) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen anyanyelvén, magyarul, illetőleg mindkét nyelven is leteheti a 67. § szerinti esküt. Az eskü letételéig a települési kisebbségi önkormányzati képviselő a jogait nem gyakorolhatja.

30/E. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést össze kell hívni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint egyharmadának vagy a települési kisebbségi önkormányzat bizottságának indítványára. Az ülést az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A testület ülése nyilvános.

(3) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá az összeférhetetlenségi és a kitüntetési ügyekben, valamint ha törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.

(4) A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(5) A zárt ülésen a települési kisebbségi önkormányzat tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti.

30/F. § (1) A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a kisebbség nyelvén és magyar nyelven vagy kizárólag magyar nyelven kell készíteni. A két nyelven készített jegyzőkönyv közül a kisebbség nyelvén készült jegyzőkönyv tekintendő hitelesnek. A jegyzőkönyv tartalmazza a megjelent testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A települési kisebbségi önkormányzat döntése: határozat.

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről az elnök gondoskodik. A jegyzőkönyvet az elnök és a testület által - a képviselők közül - kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. Az elnök a jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül megküldi a helyi önkormányzat jegyzőjének, aki azt 5 napon belül megküldi a közigazgatási hivatalnak.

(3) A települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével -megtekinthetőek.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

30/G. § A testület a határozatait nyílt szavazással hozza. A 30/E. § (3) és (4) bekezdése szerinti ügyekben titkos szavazás is tartható. Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelen lévő képviselők több, mint a felének kezdeményezésére.

30/H. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen a települési kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelen lévő települési kisebbségi önkormányzati képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A települési kisebbségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más települési kisebbségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül.

(3) A megválasztott képviselők több, mint felének szavazata (minősített többség) szükséges a 30/C. § (3) bekezdésében, a 30/J. §-ban, a 30/P. § (3) bekezdésében, a 60. § (1) bekezdésében, a 60/A. § (3) bekezdésében és a (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott ügyeknek, továbbá a szervezeti és működési szabályzat szerint minősített többséget igénylő ügyeknek az eldöntéséhez.

(4) A települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésére a területileg illetékes hatáskörrel rendelkező főjegyzőt, jegyzőt vagy annak megbízottját (a továbbiakban együtt: jegyző) meg kell hívni. A jegyző köteles jelezni a települési kisebbségi önkormányzat testületének, illetőleg az elnöknek, ha döntéseiknél jogszabálysértést észlel.

30/I. § A települési kisebbségi önkormányzat testülete évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.

30/J. § A települési kisebbségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

A települési kisebbségi önkormányzati képviselő

30/K. § (1) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő, mint a települési kisebbségi önkormányzat testületének tagja, a kisebbségi ügyekben az adott helyi kisebbség érdekeit képviseli. Részt vesz a települési kisebbségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.

(2) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(3) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő

a) a települési kisebbségi önkormányzat testületi ülésén az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől települési kisebbségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, illetőleg legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni,

b) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c) megbízás alapján képviselheti a települési kisebbségi önkormányzat testületét,

d) köteles részt venni a testület munkájában.

(4) A települési kisebbségi önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a települési kisebbségi önkormányzati testület téríti meg, aminek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testület átalányt is megállapíthat.

(5) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik

a) a képviselő-testület megbízatásának megszűnésével,

b) írásbeli vagy a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondással,

c) a választójog elvesztésével,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testületének feloszlásával, feloszlatásával,

f) ha a települési kisebbségi önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén.

A települési kisebbségi önkormányzat bizottságai

30/L. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. A bizottság tagjainak legalább fele a települési kisebbségi önkormányzat képviselője. A bizottság működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(2) A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A települési kisebbségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntési joga lehet, e jogkörében hozott döntéseit a települési kisebbségi önkormányzat testülete felülvizsgálhatja.

(3) A bizottságot a települési kisebbségi önkormányzat elnökének vagy a bizottsági tagok egyharmadának indítványára össze kell hívni.

(4) A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a települési kisebbségi önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell megfelelően alkalmazni.

30/M. § (1) A bizottság elnökét és tagjai közül 1 főt a települési kisebbségi önkormányzati képviselők közül kell választani. A települési kisebbségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet a bizottság elnöke, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság tagja sem. A bizottság tagjainak száma legfeljebb 3 fő.

(2) A települési kisebbségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a települési kisebbségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a települési kisebbségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a települési kisebbségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.

(3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt. A döntéshozatalnál a határozatképesség szempontjából az érintett jelenlévőnek számít.

A települési kisebbségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és tagja

30/N. § (1) Az alakuló ülésen a települési kisebbségi önkormányzat testülete a tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ.

(2) Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a testület összehívásának és vezetésének módjáról.

(3) A települési kisebbségi önkormányzat elnöke a helyi önkormányzat képviselő-testületi ülésén tanácskozási joggal vesz részt.

30/O. § (1) Nem lehet a települési kisebbségi önkormányzat elnöke: a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az országgyűlési biztos, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, a Kormány tagja, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, a központi államigazgatási szerv köztisztviselője, a közigazgatási hivatal vezetője és köztisztviselője, a területi, helyi államigazgatási szervnek az a köztisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési kisebbségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a települési (területi) kisebbségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője (főjegyzője, körjegyzője), a polgármesteri hivatalának köztisztviselője, a bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a települési kisebbségi önkormányzatnál a települési kisebbségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, aki a vezetői megbízást a települési kisebbségi önkormányzattól kapta.

(2) Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

(3) Ha az elnök a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármelyik települési kisebbségi önkormányzati képviselő indítványára a testület dönt az összeférhetetlenség kérdésében, indokolt esetben a határozatában kimondja az összeférhetetlenség fennállását.

(4) Az (l)-(3) bekezdés rendelkezéseit az elnökhelyettesre és a települési kisebbségi önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell.

30/P. § (1) Az elnök megbízatása megszűnik:

a) a képviselői megbízatás megszűnésével [30/K. § (5) bekezdés],

b) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő - a (3) bekezdés szerinti - megszüntetésével.

(2) Az elnök megbízatása visszahívással nem szüntethető meg.

(3) Az elnök sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a települési kisebbségi önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be az elnök ellen a települési kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz az elnök tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti az elnöknek e tisztségből történő felfüggesztését is.

(4) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a perben viszontkeresetnek, szünetelésnek és egyezségnek nincs helye.

(5) Az elnökhelyettesre az elnökre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A települési kisebbségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága elnökének és tagjának díjazása

30/Q. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának - a települési kisebbségi önkormányzat költségvetése terhére - tiszteletdíjat állapíthat meg.

(2) A települési kisebbségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a köztisztviselői illetményalap háromszorosa, elnökhelyettes esetében nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.

(3) Bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 30%-ánál.

(4) A települési kisebbségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem lehet magasabb a települési kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 25%-ánál.

(5) Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíját a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete összegszerűen állapítja meg.

(6) Az elnök tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel a kisebbségi önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

A területi kisebbségi önkormányzat

30/R. § (1) A területi kisebbségi önkormányzatra e törvénynek a települési kisebbségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szerveire vonatkozó 27-29. §-át, 30/A-30/Q. §-át és az 59. § (3) és (4) bekezdését a 30/R-30/T. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A területi kisebbségi önkormányzat:

a) véleményt nyilvánít az általa képviselt kisebbséget e minőségében érintő megyei (fővárosi) önkormányzati rendeletek tervezetéről,

b) közreműködik az általa képviselt kisebbségek középfokú kisebbségi oktatása terén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervek szakmai ellenőrzésében, a közoktatási törvényben szabályozott módon,

c) kezdeményezheti a megyei vagy fővárosi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásra, középiskolai és szakiskolai ellátásra vonatkozó feladat- és hatásköre átadását,

d) kezdeményezheti a községi, fővárosi kerületi, városi helyi önkormányzatnak a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásra, középiskolai és szakiskolai ellátásra vonatkozó feladat- és hatásköre átadását,

e) területi kisebbségi önkormányzatok társulása révén körzeti jellegű kisebbségi közszolgáltatás megszervezését vállalhatja, ha az megfelel a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseinek.

30/S. § (1) A területi kisebbségi önkormányzat testülete bizottságokat hozhat létre. Pénzügyi bizottság létrehozása kötelező.

(2) A területi önkormányzat tagjai az alakuló ülésen maguk közül választják meg a területi kisebbségi önkormányzat elnökét és elnökhelyettesét.

30/T. § A területi kisebbségi önkormányzat testülete által megállapítható tiszteletdíj összege nem lehet magasabb

a) elnök esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,

b) elnökhelyettes esetében nem lehet magasabb az elnök részére megállapított összegnél,

c) bizottság elnöke, tagja esetében a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 30%-ánál,

d) képviselő esetében a területi kisebbségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának 25%-ánál.

Az országos kisebbségi önkormányzat

31. § Az országos kisebbségi önkormányzatra (a továbbiakban: országos önkormányzat) e törvénynek a települési kisebbségi önkormányzat jogállására, feladat- és hatáskörére, szerveire vonatkozó 30/A-30/Q. §-át - a 37. § (2) bekezdésében és a 39-39/C. §-ban foglalt eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell.

32-34. §

Az országos önkormányzat alakuló ülése

35. § (1) Az országos önkormányzat megbízatása alakuló ülésével kezdődik. Az alakuló ülést a képviselők megválasztását követő 30 napon belül az Országos Választási Bizottság elnöke hívja össze.

(2) Ha új közgyűlést nem választottak, az országos önkormányzat megszűnik, és vagyonának kezelését a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős szerv veszi át.

(3) Az alakuló ülést - az elnök megválasztásáig - a legidősebb önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti.

(4) Az alakuló ülés megválasztja a háromtagú mandátumvizsgáló bizottságot. A mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a megválasztott képviselők mandátumát, és a vizsgálat eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek.

(5) Az alakuló ülésen az országos önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az országos önkormányzat elnökét, elnökhelyetteseit.

(6) Az országos önkormányzat az alakuló ülésen megválasztja a pénzügyi ellenőrző bizottságot.

(7) A leköszönő elnök, a hivatalvezető és az új elnök együttesen gondoskodik a szabályszerű átadásról és átvételről.

Az országos önkormányzat feladat- és hatásköre

36. § Az országos önkormányzat ellátja az általa képviselt kisebbség érdekeinek országos, és ahol nincs területi kisebbségi önkormányzata, területi (megyei, fővárosi) képviseletét és védelmét. A kisebbség kulturális autonómiájának megteremtése érdekében intézményeket hozhat létre, és összehangolhatja azok működését.

37. § (1) Az országos önkormányzat - jogszabályi keretek között - határozatban önállóan dönt:

a) elnevezéséről, székhelyéről, szervezetéről, szervezetének és működésének részletes szabályairól az alakuló ülést követő 3 hónapon belül,

b) költségvetéséről, zárszámadásáról, vagyonleltára megállapításáról,

c) törzsvagyona köréről,

d) jelképeiről,

e) az általa képviselt kisebbség országos ünnepeiről,

f) kitüntetéseiről, ezek odaítélésének feltételeiről, szabályairól,

g) rendelkezésére álló rádió- és televíziócsatorna felhasználásának elveiről és módjáról,

h) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről,

i) intézmény alapításáról, fenntartásáról, működtetéséről, megszüntetéséről, így különösen alap- és középfokú kisebbségi oktatási intézmények, továbbá felsőoktatási intézmény vagy felsőoktatási intézmény keretében megvalósítandó képzés alapításáról, fenntartásáról és működtetéséről, illetőleg átvételének kezdeményezéséről,

j) gazdálkodó szervezet, egyéb szervezet létrehozásáról,

k) színház működtetéséről,

l) múzeumi kiállítóhely, országos gyűjtőkörrel rendelkező közgyűjtemény létesítéséről, fenntartásáról,

m) kisebbségi könyvtár fenntartásáról,

n) művészeti, tudományos intézet, kiadó alapításáról, működtetéséről,

o) jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről,

p) működése körében pályázatok kiírásáról, ösztöndíj alapításáról,

q) a közoktatási törvény szerinti közoktatási megállapodásnak az oktatásért felelős miniszterrel történő megkötéséről,

r) a közoktatási törvény szerinti közoktatási megállapodásnak a helyi önkormányzattal történő megkötéséről,

s) sajtóközlemények közzétételéről,

t) a kisebbségi utónévjegyzék összeállításáról, a kisebbségi utónévvel kapcsolatos megkeresésekről,

u) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testülete a feladat- és hatáskörét - a hatósági, valamint a közüzemi szolgáltatásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök kivételével - az országos önkormányzat testületére, annak kezdeményezésére külön megállapodás alapján köteles átruházni, ha a kezdeményező önkormányzat az átruházott feladat- és hatáskörében eljárva kisebbségi közügyet lát el, és a feladat ellátásához a jogszabályban meghatározott feltételeket biztosítani tudja.

(3) Az országos önkormányzat véleményt nyilvánít a települési, illetőleg a területi kisebbségi önkormányzat által történő intézmény átvétele esetén.

38. § (1) Az országos önkormányzat

a) véleményt nyilvánít - a helyi önkormányzat rendelete kivételével - az általa képviselt kisebbségeket e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről, a megyei, fővárosi önkormányzati rendeletekről akkor, ha az adott kisebbség területi kisebbségi önkormányzatot nem alakít,

b) véleményt nyilvánít a kisebbségek védelmével kapcsolatos két- és többoldalú nemzetközi megállapodások hazai végrehajtásáról és kezdeményezi az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételét,

c) közreműködik - külön törvényben meghatározottak szerint - a kisebbségi önkormányzati választások megtartásához szükséges kisebbségi választói jegyzékkel kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátásában,

d) a képviselt kisebbségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet,

e) közreműködik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami szervekkel az általa képviselt kisebbségek alap-, közép- és felsőfokú kisebbségi oktatásának szakmai ellenőrzésében.

(2) A kisebbség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a közoktatási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor - a kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását érintő kérdésekben - az országos önkormányzatok egyetértése szükséges.

39. § Az országos önkormányzat elnöke, elnökhelyettese, illetőleg képviselője részt vehet a települési és területi kisebbségi önkormányzat ülésein.

39/A. § (1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.

(2) A közgyűlés szervei: az elnök, az - egy vagy több - elnökhelyettes, a bizottságok és a hivatal.

39/B. § (1) Az országos önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozza hivatala működését.

(2) A hivatal vezetőjét az elnök javaslatára a közgyűlés határozatlan időre nevezi ki. A hivatal vezetője tekintetében - a felmentés esetét kivéve - az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja.

(3) A hivatal vezetője köteles jelezni az országos önkormányzat testületének, a bizottságának és az elnöknek, ha döntéseinél jogszabálysértést észlel.

(4) A hivatal az országos önkormányzat szervezeteként előkészíti és végrehajtja annak határozatait, ellátja a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat.

(5) A hivatal országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv. Az országos önkormányzat megszűnését követően a hivatal ellátja a megszűnt országos önkormányzat intézményműködtetési és egyéb, az országos önkormányzat által létrehozott szervezet működéséhez kapcsolódó tulajdonosi (résztulajdonosi), fenntartói (részfenntartói) feladatokat, ide nem értve az e törvény szerinti hatáskörátadásból, közoktatási megállapodásból, illetőleg közoktatási és kulturális intézményfenntartói jogának átvételéből adódó feladatokat.

(6) Az (5) bekezdésbe nem tartozó ingó és ingatlan vagyont, pénzeszközöket és iratanyagot a hivatal a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős szerv ideiglenes kezelésébe adja az országos önkormányzat megszűnését követő 60 napon belül. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős szerv az új országos önkormányzatnak - a megalakulását követő 30 napon belül - számadási kötelezettség mellett visszaadja az átadott, illetőleg helyükbe lépett vagyontárgyakat és az iratanyagot.

(7) A hivatal (5) bekezdés szerinti hatásköre az új országos önkormányzat megalakulásával visszaszáll az országos önkormányzatra. A hivatal az (5) bekezdés alapján végzett tevékenységéről számadási kötelezettséggel tartozik a közgyűlésnek, egyidejűleg az (5) bekezdésben meghatározott jogkörét önállóan a továbbiakban nem gyakorolhatja.

39/C. § Az országos önkormányzat közgyűlése által megállapítható illetmény, illetőleg tiszteletdíj összege nem lehet magasabb:

a) elnök esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél,

b) elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap nyolcszorosánál,

c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,

d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,

e) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.

39/D. § (1) Az országos önkormányzatoknak és munkaszervezeteiknek a működésükkel kapcsolatos gazdálkodására, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére a költségvetési szervekre vonatkozó szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekre tekintettel kell alkalmazni.

(2) Az országos önkormányzat hitelt csak fizetőképességének veszélyeztetése nélkül vehet fel, annak fedezetéül, illetve törlesztésre az államháztartás alrendszereiből kapott támogatást, illetve vagyont nem használhat fel.

(3) Az országos önkormányzat az államháztartás alrendszereitől jogszabály vagy megállapodás alapján céljelleggel kapott támogatások felhasználásáról a juttató szerv által meghatározott módon elszámol. Az ilyen támogatások elkülönített nyilvántartásáról gondoskodnia kell.

(4) Az országos önkormányzat csak a törvényi feladatainak végrehajtására juttathat támogatást külső szervezeteknek, személyeknek. A támogatási lehetőségeket az érintettek számára nyilvánosságra kell hozni, és a támogatás odaítélésekor a jogosultak számára az egyenlő bánásmód követelményét kell biztosítani.

(5) Az országos önkormányzat tagjai, munkavállalói, külső szervezetek, személyek, mindezek hozzátartozói csak a szervezeti és működési szabályzatban megállapított korlátokkal kaphatnak juttatást az országos önkormányzattól.

39/E. § (1) Az országos önkormányzat által folytatott vállalkozási tevékenység bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani, és azokat az éves beszámolóban szerepeltetni kell.

(2) Az országos önkormányzat a zárszámadásáról szóló határozatában rendelkezik arról, hogy a vállalkozási tevékenységének eredményéből mennyit használhat fel működésre és mennyit kisebbségi közügyből fakadó feladatainak ellátására.

(3) Az országos önkormányzat többségi befolyása alatt álló vállalkozására, továbbá azon vállalkozásra, amelyben az országos önkormányzat és a települési kisebbségi önkormányzat együttes részesedése eléri a többségi irányítást biztosító befolyást, az államháztartási törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

39/F. § (1) Az országos önkormányzat vállalkozása kisebbségi közügyek ellátását nem veszélyeztetheti, és csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét.

(2) A gazdálkodás biztonságáért a közgyűlés, a szabályszerűségéért a közgyűlés elnöke felel.

(3) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(4) Az országos önkormányzat adósságrendezési eljárására a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárására vonatkozó törvényi előírások irányadók.

(5) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az országos önkormányzat köteles felfüggeszteni - kötelező feladata ellátásának kivételével - egyéb feladatai finanszírozását.

39/G. § (1) Az országos önkormányzat gazdálkodását, továbbá az állami költségvetésből nyújtott támogatás, illetve az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az országos önkormányzat a saját és intézményei pénzügyi ellenőrzését jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján látja el, önállóan vagy más országos önkormányzattal közösen.

(2) Az országos önkormányzat köteles pénzügyi bizottságot létrehozni. A pénzügyi bizottság feladata az országos önkormányzatnál és intézményénél különösen: az éves költségvetési tervezetnek, a féléves és éves beszámoló tervezetének véleményezése, a pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése és értékelése, a pénzügyi döntések (különösen hitelfelvételek) megalapozottságának vizsgálata, a pénzügyi jogszabályok és belső szabályzatok hatályosulásának vizsgálata. A bizottság a vizsgálatának megállapításait haladéktalanul a közgyűlés elé terjeszti. A közgyűlés a jelentésről soron kívül dönt. A közgyűlés egyet nem értése vagy a döntés elmaradása esetén a bizottság megküldi a jelentést az Állami Számvevőszéknek.

(3) Az országos önkormányzat önállóan vagy más országos önkormányzattal közösen - a jogszabályban meghatározott feltételek szerinti követelményeknek megfelelő, névjegyzékben szereplő - költségvetési könyvvizsgálót (szervezetet) köteles megbízni, továbbá jogszabály által meghatározott egyszerűsített tartalmú, az önkormányzatnak és intézményeinek adatait összevontan tartalmazó, éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány- és eredménykimutatását köteles a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A könyvvizsgálóra egyebekben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) rendelkezései az irányadók.

(4) Az országos önkormányzat a közgyűlés által elfogadott költségvetését minden év március 15-ig, beszámolóját minden év május 15-ig, a szervezeti és működési szabályzatát annak elfogadását, módosítás esetén a módosítását követő 45 napon belül közzéteszi a Magyar Közlönyben, és ha ilyen van, akkor az országos önkormányzat internetes honlapján.

39/H. § (1) Az országos önkormányzat képviselője a megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az országos önkormányzat képviselője nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet a 39/C. §-ban meghatározott juttatásokban.

(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság a soron következő ülésén tájékoztatja az országos önkormányzatot.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

(6) Az országos önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

(7) Az országos önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében tárgyalja meg.

V. Fejezet

A kisebbségek helyi szószólója

40. § (1) Az Ötv. 12. § (7) bekezdése alapján a kisebbség helyi szószólója (a továbbiakban: szószóló) jogosult:

a) ha nem települési önkormányzati képviselő, tanácskozási joggal részt venni a képviselő-testület, illetőleg bármely bizottság kisebbséget érintő napirendjének tárgyalásán, ideértve a zárt üléseket is;

b) javasolni a polgármesternek, a bizottság elnökének, a képviselő-testület, a bizottság feladatkörébe tartozó - a kisebbségek helyzetét érintő - ügy megtárgyalását;

c) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának a kisebbségek helyzetét érintő döntését;

d) felvilágosítást kérni a képviselő-testület, a bizottság ülésén a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől a kisebbség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben;

e) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni a polgármestertől, a jegyzőtől;

f) kezdeményezni a polgármester, a jegyző, a hatáskörrel rendelkező ügyintéző intézkedését, a kisebbséget e minőségében érintő ügyekben;

g) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület a kisebbség helyzetével összefüggő ügyben - az Ötv. 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - hatáskörrel rendelkező szervhez forduljon.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a polgármester, a bizottság elnöke köteles a szószóló javaslatát a képviselő-testület, a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszteni. A képviselő-testület, a bizottság dönt a kérdés napirendre tűzéséről, valamint az előkészítés módjáról.

(3) Ha a szószóló a képviselő-testület, a bizottság ülésén kér felvilágosítást a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, részére az ülésen vagy legkésőbb az üléstől számított 15 napon belül - írásban - érdemi választ kell adni.

(4) A szószóló hozzászólását - kérelmére - a képviselő-testület, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni, illetve - ha hozzászólását írásban benyújtotta - a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kezdeményezés alapján a (2) bekezdésben foglaltak szerint napirendre tűzött - a kisebbségek helyzetét érintő - ügy megtárgyalását a képviselő-testület csak a szószóló kérelmére halaszthatja el vagy veheti le a napirendről.

(6) A kisebbség jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendelet megalkotása, illetőleg a kisebbség helyzetét általánosan befolyásoló intézkedés meghozatala előtt a hatáskörrel rendelkező önkormányzati szerv köteles a szószóló véleményét kikérni.

41. § (1) A szószólót - kérelmére - a feladatainak ellátásához szükséges időtartamra munkáltatója köteles a munkavégzés alól felmenteni. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg. E jövedelem alapján a szószóló társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

(2) A szószóló e megbízatása ellátásáért külön tiszteletdíjra nem jogosult, rá egyebekben a tanácsnokra vonatkozó költségtérítést, juttatást szabályozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltak nem érintik a helyi önkormányzati képviselő-testületi tagsággal összefüggő jogokat és kötelezettségeket, ha a szószóló egyben önkormányzati képviselő is.

VI. Fejezet

A kisebbségek művelődési és oktatási önigazgatása

42. § E törvény értelmében kisebbségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv.

43. § (1) Az állam a magyarországi kisebbségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a nevelési, oktatási intézménynek ki a fenntartója, támogatja a kisebbségek által használt nyelv alkalmazását a kisebbségi nevelésben, oktatásban.

(2) A kisebbséghez tartozó gyermek a szülője vagy gyámja (a továbbiakban együtt: szülő) döntésétől függően anyanyelvű, illetve anyanyelvi (anyanyelven és magyar nyelven folyó) vagy magyar nyelvű nevelésben, oktatásban vehet részt. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek a 14. évét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő e választási jogát gyermekével közösen gyakorolja.

(3) A kisebbség anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint kisebbségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.

(4) A feladatellátásra köteles helyi önkormányzatnak meg kell szerveznie a kisebbségi óvodai nevelést, továbbá a kisebbségi iskolai nevelést és oktatást, ha ezt ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó 8 tanuló szülője kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a közoktatási törvény rendelkezései alapján megszervezhető. Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a kisebbségi oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a megyei (fővárosi) önkormányzat megteremti a kiegészítő kisebbségi oktatás feltételeit.

44. § A 43. § szerinti kisebbségi anyanyelvű vagy anyanyelvi oktatás többletköltségét - törvényben meghatározott módon - az állam, illetve a helyi önkormányzat viseli.

45. § (1) A közoktatás és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a kisebbségek kulturális autonómiájának megfelelő oktatási és művelődési érdekeket.

(2) A cigány kisebbségi oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a szülők igényei alapján az oktatási intézmény biztosítja a cigány nyelv (romani, illetve beás) oktatását is.

(3) A kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban biztosítani kell a népismeret körébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a kisebbség és az anyaország történelmének, a kulturális értékeknek és hagyományoknak a megismerését.

46. § (1) A kisebbségi oktatásra irányuló igények felmérésében és az oktatás megszervezésében a helyi és a kisebbségi önkormányzatok együttműködnek.

(2) A kisebbségek anyanyelvű és anyanyelvi oktatásához az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat.

(3) Az állam nemzetközi egyezmények révén is gondoskodik arról, hogy a kisebbséghez tartozók a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben vegyenek részt teljes, rész-, illetve tovább- és tudományos képzésben.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából az állam támogatja a kisebbségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását.

(5) A kisebbséghez tartozó által az anyaországban szerzett egyetemi vagy főiskolai oklevél, továbbá az iskolai végzettséget vagy szakképzettséget tanúsító bizonyítvány nemzetközi szerződésben, illetve jogszabályban meghatározottak szerint a Magyar Köztársaságban szerzett megfelelő oklevéllel, bizonyítvánnyal egyenértékű.

47. § (1) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - részt vehet a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával, kollégiumi nevelésével és oktatásával összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában.

(2) A kisebbségi önkormányzat - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint - közoktatási intézményt létesíthet és tarthat fenn, illetve átveheti a más által létesített közoktatási intézmény fenntartói jogát. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést - az ellenkező bizonyításig - a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézmény több intézményre tagolása.

(3) Kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzattól a közoktatási intézmény fenntartói jogát - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a közoktatási törvényben meghatározottak szerint veheti át.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzat megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni az országos kisebbségi önkormányzatnak annak a térségi, illetve országos feladatot ellátó iskolának vagy kollégiumnak a fenntartói jogát, amelyik alapító okirata alapján kisebbségi feladatot lát el, ha minden tanuló részt vesz a kisebbségi oktatásban. E rendelkezést kell alkalmazni a körzeti feladatot ellátó iskola és kollégium esetében is, ha a nemzetiséghez tartozók országon belüli elhelyezkedése miatt nem láthat el az iskola, kollégium országos vagy térségi feladatot. A megkereséshez csatolni kell az érintett iskola, kollégium iskolaszékének, kollégiumi székének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzatának a véleményét.

(5) A közoktatási intézmény átadását-átvételét megállapodásba kell foglalni. Az intézmény átadás-átvételénél a közoktatásról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi önkormányzat a fenntartói jog átadásával kapcsolatos döntéséhez beszerzi az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet (közösség) és az iskolai, illetve kollégiumi diákönkormányzat egyetértését, ha az átadás nem a (4) bekezdésben meghatározottak szerint történik.

(6) Ha a nevelési-oktatási intézmény átadása

a) a (4) bekezdés alapján történik, az oktatásért felelős miniszter,

b) nem a (4) bekezdés alapján történik, az átadó helyi önkormányzat

köteles az átvevő kisebbségi önkormányzattal - a közoktatási törvényben foglaltak szerint - közoktatási megállapodást kötni.

(7) A fenntartói jog átadásával együtt a közoktatási intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használat átadásának időpontja nevelési-oktatási intézmény esetén a bejelentés évét követő július elseje, más közoktatási intézmény esetén a bejelentést követő év január elseje. A használatba adás ideje nem lehet tíz évnél rövidebb.

(8) Ha a fenntartói jog átadása nem a (4) bekezdés alapján történik, a fenntartói jog kisebbségi önkormányzat részére történő átadása nem érinti a helyi önkormányzatnak a feladatellátási kötelezettségét. A fenntartói jog átadásának ideje alatt a helyi önkormányzat fenntartói, irányítási joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a közoktatásról szóló törvény 102-104. §-aiban és 106. §-ában meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi önkormányzat gyakorolja. A fenntartói jog szünetelése alatt a helyi önkormányzat az önkormányzati feladatok ellátásáról tájékoztatást kérhet a kisebbségi önkormányzattól, és javaslatot tehet azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyeket szükségesnek tart.

(9) Ha a kisebbségi önkormányzat megszűnik anélkül, hogy megalakulna a másik kisebbségi önkormányzat, a fenntartói jog gyakorlását, ha annak átadása

a) a (4) bekezdés alapján történt, az oktatásért felelős miniszter,

b) nem a (4) bekezdés alapján történt, a fenntartói jogot átadó helyi önkormányzat köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig a kisebbségi önkormányzat megalakul.

(10) A közoktatási intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzatokkal azonos jogcímen és feltételekkel igényelheti a mindenkori költségvetésről szóló törvényben meghatározott hozzájárulásokat és támogatásokat - a (6) bekezdés szerint megkötött közoktatási megállapodás alapján -, igényelhet továbbá a kisebbségi feladatok megszervezéséhez nyújtott kiegészítő támogatást (a továbbiakban: kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás), valamint - a pályázatban meghatározott feltételek szerint - részt vehet minden olyan pályázaton, amelyet a helyi önkormányzatok részére írtak ki.

(11) Ha az átadás a (4) bekezdés alapján történik, a kiegészítő kisebbségi támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni. Ha az átadás nem a (4) bekezdés alapján történik, a kisebbségi önkormányzat részére a központi költségvetés terhére kell kifizetni a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást, és annak összegével az intézményt átadó helyi önkormányzattal szemben - a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - el kell számolni. A (4) bekezdés alapján átadott nevelési-oktatási intézmény működéséhez - a központi költségvetésben e célra biztosított összeg terhére kiírt pályázat útján, a pályázatban meghatározottak szerint - az állam kiegészítő támogatást biztosít. A kisebbségi önkormányzat a közoktatási feladatok ellátásához igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő, működési támogatást kizárólag az adott intézményhez kapcsolódó célnak megfelelően használhatja fel. A közoktatási célú költségvetési hozzájárulásokat és támogatásokat, valamint a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást a többi bevételétől elkülönítetten kell nyilvántartani, s felhasználásáról el kell számolni.

(12) A (10) bekezdés szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, az éves költségvetésről szóló törvényben, a közoktatási szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével. A kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati és kisebbségi önkormányzati fenntartók, illetve intézményei egyaránt hozzájuthatnak. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatás számított összege.

(13) Ha az országos kisebbségi önkormányzat új iskolát alapít, az e § (6) bekezdésének a) pontjában, (10) bekezdésében és az a) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve, hogy az iskola a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 27. pontja alapján országos intézménynek minősül. Ha a helyi kisebbségi önkormányzat alapít új iskolát, e § (6) bekezdésének b) pontjában, (10) bekezdésében és a b) ponthoz kapcsolódóan a (11) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni, feltéve hogy az adott településen nincs olyan iskola, amelyik ellátná az adott kisebbségi oktatási feladatokat.

(14) Az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni azt az összeget, amellyel a kisebbségi önkormányzati intézményfenntartók - pályázat útján - támogatást kaphatnak az általuk fenntartott közoktatási intézmény működtetéséhez.

(15) A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat a közoktatási intézmény közös fenntartására megállapodást köthet. A közös fenntartású közoktatási intézmény tekintetében a (10) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(16) A kisebbségi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben történő foglalkoztatásra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

47/A. § Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közoktatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidőt - az érdekelt kérelmére - egy alkalommal további harminc nappal meg kell hosszabbítani. E határidő jogvesztő. Ha a kisebbségi önkormányzat az egyetértését nem adta meg, és további tizenöt napon belül az érdekeltek közötti egyeztetés nem vezetett eredményre, kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a kisebbségi önkormányzat, az, akinek az egyetértési jog megadásához érdeke fűződik, továbbá a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében szabályozott Országos Kisebbségi Bizottság. Az Országos Kisebbségi Bizottság az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül választhatja ki a jelölteket (a továbbiakban: jelölt tagok). A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. A bizottság működési költsége azt terheli, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik. A jelölt tagokat - Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőkre vonatkozó rendelkezések szerint - díjazás illeti meg, melynek összegét az Országos Kisebbségi Bizottság határozza meg, és az fizeti, akinek az egyetértés megszerzéséhez érdeke fűződik.

48. § (1) A kisebbségi nevelési, oktatási intézményt az érintett kisebbséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott kisebbség igényeinek kielégítése után - betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel (beiratkozás) előzetesen nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.

(2) A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a kisebbségi közoktatás keretében is biztosítani kell.

(3) Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más kisebbség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint a helyi önkormányzat biztosítani köteles.

49. § (1) A kisebbségi önkormányzat - a vonatkozó törvényben meghatározottak szerint - részt vehet a kisebbséghez tartozók kulturális ellátásának segítésével összefüggő kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásában.

(2) A kisebbségi önkormányzat jogosult kisebbségi kulturális intézmény létesítésére, fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve közművelődési feladat ellátásának átvételére. A feladat ellátását az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékben támogatja.

49/A. § (1) A kisebbség országos önkormányzatának megkeresésére az intézményt fenntartó helyi önkormányzat köteles átadni a kizárólag kisebbségi kulturális feladatot ellátó és az érintett kisebbség kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a kérelmező országos önkormányzatnak.

(2) A több kisebbség igényeit ellátó kulturális intézmény fenntartói joga a kisebbségek országos önkormányzatainak megállapodása alapján adható át a megállapodás szerinti országos önkormányzatnak vagy önkormányzatoknak.

(3) Az adott kisebbséghez nem tartozó lakosság részére a vonatkozó törvényben előírt feladatok kötelező ellátását a felek megállapodásban kötelesek rögzíteni.

(4) Az intézményt átvevő kisebbségi önkormányzat felelős az intézmény rendeltetés szerinti működtetéséért, tevékenységének és gazdálkodásának jogszerűségéért és célszerűségéért.

(5) Az átvevő köteles az átvett ingatlanvagyon állagát megőrizni. Az átvevő a polgári jog általános szabályai szerint felel az átvett vagyon állagában bekövetkezett kárért.

49/B. § (1) A kulturális intézmény, illetve a feladat átadásáról, átvételéről az átadó helyi önkormányzat és az átvevő kisebbségi önkormányzat megállapodást köt.

(2) A megállapodás tartalmát a felek - a jogszabályi keretek között - szabadon állapítják meg. Az átadás és az átvétel célja, hogy az önkormányzati közművelődési alapellátás tartalmi és szervezeti folyamatossága a kisebbségi önkormányzat kezelésében is fennmaradjon és lehetőség szerint bővüljön. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a kulturális intézmény feladatát,

b) a kulturális intézmény tevékenységében érintettek körét,

c) a megállapodás időbeli hatályát,

d) a kulturális intézmény törvényes feladatának elvégzéséhez szükséges legrövidebb nyitvatartásának idejét,

e) a kulturális feladat ellátásában a közreműködőktől megkívánt szakképzettséget,

f) az intézmény működtetésének személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeit,

g) a tulajdonviszonyok alakulására vonatkozó rendelkezéseket,

h) a kulturális intézmény helyi önkormányzat által történő visszavételének feltételeit.

49/C. § (1) A kisebbségi közművelődési intézmény létesítése, átvétele, átszervezése, megszüntetése, illetőleg tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a kultúráért felelős miniszternek a véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.

(2) Az átvétel nem érinti a kulturális intézményben dolgozók munkavégzésre irányuló jogviszonyát. A munkáltatói jogokat az átvételt követően az átvevő gyakorolja. Az átadás nem minősül átszervezésnek. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átszervezéssel. Az ellenkező bizonyításáig az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézménynek több intézményre tagolása.

(3) A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont az átvevő birtokába és használatába kell adni. Az átadás ingyenes. A használatba adás legrövidebb ideje 10 év.

(4) A jogszabályi feltételek és kötelezettségek nem teljesülése esetén a szakterületet ellátó és felügyelő államigazgatási szerv a bíróságnál kezdeményezheti a megállapodás felbontását és a szerződést megelőző eredeti állapot helyreállítását. A bírósági eljárásban a kultúráért felelős minisztert - szakértői állásfoglalás céljából - meg kell keresni.

(5) Az átvétel ideje alatt a helyi önkormányzat fenntartói joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a vonatkozó törvényben meghatározott feladatait az átvevő kisebbségi önkormányzat gyakorolja. Ha a kisebbségi önkormányzat a feladatait nem tudja ellátni, az intézmény fenntartói jogának gyakorlását az átadó helyi önkormányzat a kisebbségi önkormányzattal kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint köteles visszavenni.

(6) A kisebbségi önkormányzatot az általa fenntartott kulturális intézmény működtetéséhez a költségvetésről szóló törvényben meghatározott támogatás illeti meg.

49/D. § (1) A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint - a kulturális intézmény közös fenntartására, közművelődési feladat közös ellátására megállapodást köthet. A közös fenntartású kulturális intézmény tekintetében a 49/C. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Ha jogszabály a kisebbségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a kulturális intézmény és a kulturális feladat átadásával kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, az eljárásra a 47/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

49/E. § (1) A kisebbség anyanyelvű irodalommal történő ellátását nyilvános könyvtári ellátás biztosítja.

(2) Azokon a településeken, ahol nincs a helyi önkormányzat által fenntartott települési könyvtár, a kisebbségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást a helyi önkormányzat a vonatkozó törvény szerint biztosítja.

50. § (1) Az állam biztosítja a kisebbségi oktatáshoz a tankönyvek megjelentetését, a taneszközök előállítását.

(2) Az állam támogatja

a) a kisebbségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását;

b) a kisebbségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését;

c) a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a kisebbségek anyanyelvén történő ismertetését;

d) a kisebbség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a kisebbségek anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

VII. Fejezet

Nyelvhasználat

51. § (1) A Magyar Köztársaságban anyanyelvét bárki mindenkor és mindenhol szabadon használhatja. A kisebbségek nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.

(2) A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.

52. § (1) Az Országgyűlésben a kisebbséghez tartozó képviselő az anyanyelvét is használhatja.

(2) A helyi önkormányzat képviselő-testületében a kisebbségi képviselő anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás valamely kisebbség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(3) Ha a településen kisebbséghez tartozó személyek élnek, a képviselő-testület jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott kisebbség nyelvén is vezettetheti, illetőleg szövegeztetheti. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű változat a hiteles.

53. § (1) A helyi önkormányzat az illetékességi területén működő települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat indokolt igényének megfelelően köteles biztosítani, hogy

a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar nyelven történő közzététel mellett - a kisebbség anyanyelvén is megtörténjék,

b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a kisebbség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak,

c) a helység- és utcaneveket megjelölő, a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a kisebbség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.

(2) Az indokoltság kérdésében az igény előterjesztését követő 30 napon belül a képviselő-testület dönt.

54. § Azon a településen, ahol a kisebbséghez tartozó lakosság számaránya ezt indokolja, a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtói állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott kisebbség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.

VIII. Fejezet

A kisebbségek támogatása, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása, vagyona

55. § (1) Az állam a kisebbségi közügyek ellátásához a költségvetési törvényben

a) támogatást nyújt, melynek általános és feladatalapú feltételeit kormányrendelet határozza meg,

b) kiegészítő normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg a kisebbségi oktatáshoz és neveléshez,

c) a kisebbségek oktatási és kulturális önigazgatása körében a VI. fejezetben (42-50. §-ban) meghatározott támogatásokat ad,

d) támogatja az 55/A. § szerinti Közalapítványt, valamint a kisebbségi társadalmi szervezetek működését.

(2) Az országos önkormányzatok által működtetett intézmények a 47. § (10) és (11) bekezdése, a 49/C. § (3) bekezdése kivételével normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó egyházi intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.

(3) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatokat a 47. § (10) és (11) bekezdése, a 49/C. § (6) bekezdése kivételével a normatív állami hozzájárulás az egyházakra irányadó szabályok szerint illeti meg. A normatív állami hozzájárulást a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe.

(4) A (3) bekezdés szerinti normatív állami hozzájárulást és az (1) bekezdés a) pontja szerinti működési támogatást a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat a helyi önkormányzat útján veszi igénybe, amely 8 napon belül köteles azt átutalni a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat számlájára.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra a kisebbségi önkormányzat testületi határozatban meghatározott kisebbségi közügy ellátása esetén jogosult.

(6) A hazai kisebbségek önazonosságának megőrzését, hagyományai gondozását, átörökítését, az anyanyelv ápolását, fejlesztését, szellemi és tárgyi emlékeik fennmaradását, a kisebbségi létből fakadó kulturális és politikai hátrányok mérséklését szolgáló tevékenységek támogatása céljából közalapítványt kell létrehozni.

(7) A közalapítvány támogatási tevékenysége a kisebbségi célú állami finanszírozás rendszerének része.

55/A. § (1) Az 55. § (3)-(4) bekezdésében említett közalapítványt Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) elnevezéssel és budapesti székhellyel a Magyar Köztársaság Kormánya alapítja.

(2) A Közalapítvány vagyona a részére átadott vagyontárgyakból, valamint a mindenkori éves költségvetési törvényben megállapított pénzügyi támogatásból áll.

(3) A Közalapítvány döntéshozó szerve a Kuratórium. Ennek tagjai a következők:

a) a kisebbségek országos önkormányzatainak - azok közgyűlése által megválasztott - egy-egy tagja, országos önkormányzat hiányában az adott kisebbség helyi kisebbségi önkormányzatai, ezek hiányában az adott kisebbség társadalmi szervezetei által kijelölt személy,

b) az Országgyűlés hazai nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága által kijelölt egy kormánypárti és egy ellenzéki frakciót képviselő személy,

c) az alapító által kijelölt négy személy és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által kijelölt egy személy.

(4) A Kuratórium elnökét és a Közalapítvány képviseletében eljáró személy(eke)t az alapító jelöli ki a Kuratórium tagjai közül.

(5) A Közalapítvány ellenőrzésre jogosult szervének (felügyelő bizottság) tagjai a következők:

a) az Országgyűlés hazai nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága által kijelölt egy kormánypárti és egy ellenzéki frakciót képviselő személy,

b) az alapító által kijelölt két személy.

(6) A felügyelő bizottság elnökét az alapító jelöli ki a felügyelő bizottság tagjai közül.

(7) A (3)-(6) bekezdés szerinti választás, illetőleg kijelölés joga magában foglalja a megbízás, kijelölés visszavonásának jogát.

56. § A kisebbségek anyagi támogatásában hazai és külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is közreműködhetnek.

57. § (1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek felügyeleti ellenőrzését a települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat belső ellenőre vagy a helyi önkormányzat szerveinek gazdálkodását ellenőrző belső ellenőr végzi, és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat testületét.

A kisebbségi önkormányzatok vagyona

58. § (1) A települési kisebbségi önkormányzatok vagyonára, gazdálkodására e törvény rendelkezéseit, továbbá az Ötv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kisebbségi önkormányzat vagyonát, illetve bevételeit képezik különösen:

a) az állam költségvetési hozzájárulása,

b) a helyi önkormányzat hozzájárulása,

c) a saját bevételek,

d) a támogatások,

e) a vagyonának hozadéka,

f) az adományok,

g) az átvett pénzeszközök.

59. § (1) Az e törvényben szabályozott feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges vagyontárgyakat az átadó önkormányzat (helyi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat) az átvevő kisebbségi önkormányzat tulajdonába vagy használatába adja, külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően. Ez nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

(2) Az egyes országos kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követő 3 hónapon belül a helyileg illetékes önkormányzat - állami kompenzációval - 150-300 m2 hasznos alapterületű, önállóan használható épületet vagy épületrészt köteles rendelkezésükre bocsátani, amennyiben a megalakulásra a törvény hatálybalépését követő két költségvetési éven belül sor kerül.

(3) A települési kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 2 hónapon belül a kisebbségi közügyek ellátásához, a működési feltételek 27. § szerinti biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyakat a helyi önkormányzat a települési kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adja. Az átadás nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását. Az ingyenes használatba adott vagyontárgyak körét a helyi önkormányzat a rendeletében elkülönítetten határozza meg.

(4) A használati jogra, az átadás rendjére a Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók azzal, hogy a használatba adás feltételeit írásban kell rögzíteni, az átadásra kerülő vagyonrészek pontos körülírásával, értékének és az átadással megoldani kívánt kisebbségi közügynek a meghatározásával.

(5)

59/A. § (1) A jogszabály alapján az országos önkormányzat használatába adott épületet, illetőleg épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat tulajdonába kell adni.

(2) Az önálló épülettel, épületrésszel nem rendelkező országos önkormányzatokra az (1) bekezdés rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, mely a törvény erejénél fogva - a 60/A. § (4) bekezdése a) pontjának rendelkezései szerint - forgalomképtelen vagyontárgynak minősül.

60. § (1) A kisebbségi önkormányzatokat - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik. A tulajdonost megillető jogosultságokról a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.

(2) Települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe kerül. A jogutódlás megtörténtével az újonnan alakuló települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat tulajdonába kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő azonos értékű vagyon.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megszűnéskor a helyi önkormányzat gyakorolja a megszűnt települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat intézményei tekintetében a fenntartói, felügyeleti jogokat, valamint az intézményvezetők tekintetében a munkáltatói jogokat. A helyi önkormányzat az ideiglenesen kezelésbe vett vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, másnak kezelésre át nem adhatja. Az új települési, illetőleg területi kisebbségi önkormányzat megalakulását követő 30 napon belül a helyi önkormányzat elszámol az ideiglenesen kezelésbe vett vagyonnal.

(4) A jogutódlást követő 30 napon belül az újonnan alakuló települési, illetve területi kisebbségi önkormányzat részére át kell adni az ideiglenes kezelésben tartott vagyont vagy az annak helyébe lépő vagyont, és az ideiglenes kezelés időszakáról elszámolást kell benyújtani.

(5) A települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok tartozásaiért a helyi önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan azt a közöttük létrejött megállapodásban vállalta.

60/A. § (1) A kisebbségi önkormányzat vagyona a kisebbségi közügyek ellátását szolgálja.

(2) A kisebbségi önkormányzat a kisebbségi közügyek ellátása során vagyonával önállóan gazdálkodik. Gazdálkodásának biztonságáért a kisebbségi önkormányzat testülete, annak szabályszerűségéért az elnök felelős.

(3) A kisebbségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon, melynek körét a kisebbségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határozza meg. A törzsvagyon körébe tartoznak mindazok az ingó és ingatlan vagyonrészek, továbbá vagyoni értékű jogok, amelyek a kisebbségi önkormányzat tulajdonában, kizárólagos használatában vannak, és közvetlenül a kisebbségi közügyek ellátását szolgálják.

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül

a) forgalomképtelen a működést biztosító ingatlan vagyonrész, továbbá minden más olyan vagyonrész, amelyet törvény vagy a kisebbségi önkormányzat a szervezetét és működését meghatározó határozatában annak nyilvánít,

b) korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz.

(5) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvényben vagy minősített többséggel hozott kisebbségi önkormányzati határozatban meghatározott feltételek alapján lehet rendelkezni.

60/B. § A kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás részét képezi, ahhoz a teljes pénzforgalmával kapcsolódik. A kisebbségi önkormányzatok költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

60/C. § (1) A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására az államháztartás működési rendjére, illetőleg a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és költségvetési kötelezettségének rendjére vonatkozó szabályok irányadóak.

(2) A települési és területi kisebbségi önkormányzatok az államháztartás helyi önkormányzati rendszeréhez tartoznak, gazdálkodásukra a helyi önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az országos önkormányzatok gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

60/D. § A kisebbségi önkormányzat által nyitandó pénzforgalmi számlához az illetékes választási bizottság igazolása, illetőleg a kisebbségi önkormányzat testülete (közgyűlése) alakuló ülésének jegyzőkönyve is szükséges.

IX. Fejezet

A kisebbségi önkormányzatok társulásai

60/E. § (1) A kisebbségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, illetve kisebbségi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

(2) Társulás a 60/F. és 60/G. §-ban foglaltakon kívül a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényben meghatározott módon is létrehozható.

(3) A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.

(4) A társult kisebbségi önkormányzatok között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésben a bíróság dönt. A társuló kisebbségi önkormányzatok megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik kisebbségi önkormányzat kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá, hogy a kereset benyújtása előtt a kisebbségi önkormányzat kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.

Intézményi társulás

60/F. § (1) Az érdekelt kisebbségi önkormányzatok megállapodhatnak két vagy több községet, illetőleg várost és községet ellátó egy vagy több kisebbségi intézmény közös alapításában, fenntartásában és fejlesztésében.

(2) A megállapodásban meg kell határozni:

a) a közös intézmény tevékenységi és ellátási körét,

b) az egyes önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásának arányát,

c) az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek gyakorlásának a módját,

d) a megállapodás felmondásának feltételeit.

Társult kisebbségi önkormányzati testület

60/G. § (1) Az ugyanahhoz a kisebbséghez tartozó kisebbségi önkormányzati testületek társult kisebbségi önkormányzati testületet alakíthatnak.

(2) Társult kisebbségi önkormányzati testület alakítása esetén a kisebbségi önkormányzatok részben vagy egészben egyesítik a költségvetésüket, és közösen működtetik az intézményeiket.

(3) A társult kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit az érintett helyi önkormányzatok megállapodásában meghatározott önkormányzat biztosítja. A testület működési feltételeinek biztosítására egyebekben e törvény 27. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a működési feltételek biztosításában valamennyi érintett helyi önkormányzat részt vesz.

(4) A társult kisebbségi önkormányzat testülete az alakuló ülésén határozatba foglalja megalakulását, székhelyét, a hozzá tartozó kisebbségi önkormányzatok felsorolását. A társult kisebbségi önkormányzati testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult kisebbségi önkormányzat testületi ülését össze kell hívni bármely részt vevő kisebbségi önkormányzat elnökének kezdeményezésére.

X. Fejezet

A kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése

60/H. § (1) A közigazgatási hivatal ellátja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. A mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.

(2) Az országos önkormányzat (1) bekezdés szerinti törvényességi ellenőrzését a Kormány által kijelölt közigazgatási hivatal látja el.

60/I. § (1) A közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva vizsgálja, hogy megfelel-e a jogszabályoknak a kisebbségi önkormányzat

a) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása,

b) bármely határozata, ideértve a kisebbségi önkormányzat testületének, elnökének, bizottságának, illetőleg társulásának határozatait is.

(2) Nem terjed ki a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a kisebbségi önkormányzati döntésekre, amelyek alapján helye van

a) munkaügyi vitának (köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyból származó vitának),

b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak.

(3) A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre a (2) bekezdésben felsorolt ügyekre is kiterjed a (1) bekezdés a) pontja szerinti körben, továbbá a (2) bekezdés a) pontja szerinti ügyekben, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.

(4) A közigazgatási hivatal a feladat- és hatáskörében a kisebbségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt.

60/J. § (1) A közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzés körében - határidő kitűzésével - felhívja az érintetteket a törvénysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a közigazgatási hivatalt tájékoztatni.

(2) Ha a megadott határidőn belül nem történt intézkedés, vagy az érintett a felhívásban foglaltakkal nem értett egyet, a közigazgatási hivatal kezdeményezheti:

a) a jogszabálysértő határozat bírósági felülvizsgálatát,

b) a kisebbségi önkormányzat testületének összehívását a törvénysértés megszüntetésére,

c) a testület elnöke, elnökhelyettese felelősségének megállapítását.

(3) A jogszabálysértés megszüntetésére a pert a kisebbségi önkormányzat ellen a megadott határidő lejártától számított 30 napon belül lehet megindítani. A kereset benyújtásának - a 29. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti. Ha a jogszabálysértő döntés végrehajtása a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna, a végrehajtás felfüggesztését - az érintett egyidejű értesítésével - kérni kell a bíróságtól.

(4) A közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzése során törvényességi ellenőrzési tapasztalatai alapján a kisebbségi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél.

XI. Fejezet

A kisebbségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata

60/K. § (1) Az Országgyűlés törvényben szabályozza:

a) a kisebbségi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezően ellátandó feladatait, kötelező szervtípusait, működésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait,

b) a kisebbségi önkormányzati képviselők jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.

(2) Az Alkotmánybíróság a Kormány javaslatára feloszlatja azt a kisebbségi önkormányzati testületet, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes.

60/L. § A köztársasági elnök köztársasági biztost nevez ki meghatározott kisebbségi önkormányzati feladatok ellátásának irányítására - az új kisebbségi önkormányzati testület megválasztásáig, illetve ennek meghiúsulásáig terjedő időre -, ha az Alkotmánybíróság a kisebbségi önkormányzati testületet feloszlatta.

60/M. § A Kormány:

a) kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol,

b) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével, a közigazgatási hivatal útján biztosítja a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését,

c) javaslatot terjeszt az Alkotmánybírósághoz az Alkotmánnyal ellentétesen működő kisebbségi önkormányzati testület feloszlatására,

d) rendeletben határozza meg a kisebbségek vonatkozásában ellátandó helyi közszolgálat képesítési előírásait,

e) dönt az államigazgatási szerv és a kisebbségi önkormányzat között keletkezett - jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó - vitában.

60/N. § A Kormány által kijelölt miniszter:

a) kezdeményezi a Kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő kisebbségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztés benyújtását,

b) közreműködik a kisebbségi önkormányzatok feladatát és hatáskörét érintő jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében.

60/O. § A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter:

a) rendeletben szabályozza a kisebbségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését,

b) az a) pontban meghatározott ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a kisebbségi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a kisebbségi önkormányzati testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet,

c) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a kisebbségi önkormányzat részére pénzügyi támogatást nyújt, illetőleg nyújthat.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

(2) Ha az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozó választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezésre vonatkozó aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottság elnökének nyújtja be. Az eljárás során az országos népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az Országos Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.

(3)-(4)

62. § (1) A Kormány - az e feladattal érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek bevonásával, a közgazgatási hivatal közreműködésével - a nemzeti és etnikai kisebbségekkel kapcsolatos állami feladatok ellátásáért felelős, kormányrendeletben kijelölt államigazgatási szerv útján segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását.

(2)-(3)

63. § (1) A törvényben nem szabályozott kérdésekben a kisebbségi önkormányzatokra megfelelően alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra, helyi önkormányzati képviselőkre, polgármesterekre és helyi önkormányzati társulásokra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A költségvetési törvényben az országos kisebbségi önkormányzatok támogatására megállapított előirányzatok évközi módosítása az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(3) A költségvetési törvény az országos önkormányzatok költségvetését az Országgyűlés fejezetében állapítja meg, ezen belül elkülönítve az országos kisebbségi önkormányzatok által részben vagy egészben fenntartott intézmények központi költségvetési támogatását.

(4)

(5)

(6)

64. § (1) E törvény - a 20. § (2) és (3) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A 20. § (2) és (3) bekezdésének hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

(2)

(3)-(4)

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának, beszámolókészítésének, könyvvezetésének, információszolgáltatásának és a kisebbségi önkormányzatok költségvetési szervei belső ellenőrzésének rendjét,

b) a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott feladatarányos támogatások (általános működési támogatás és feladatalapú támogatás) feltételrendszerét és elszámolásának rendjét.

(6)

65. § A bármely módon megszűnő kisebbségi önkormányzat jogutóda az újonnan választott, megalakult kisebbségi önkormányzat. A megszűnő kisebbségi önkormányzat a megszűnés napjával könyveit lezárja, és a rá vonatkozó rész tekintetében a költségvetés alapján gazdálkodó szervek éves beszámolójával azonos tartalmú költségvetési beszámolót készít.

66. § Az e törvény alapján indított perben [24/C. §, 29. §, 30/P. §, 60/E. §, 60/I. §, 60/J. §] a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

67. § Az e törvény 30/D. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerinti eskü szövege:

„Én ......................................... (név) mint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerinti ...................................... (kisebbség megjelölése) kisebbségi közösség tagja, esküszöm, hogy képviselői tisztségem ellátása során kisebbségi közösségemhez hű leszek, az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkám során választóim akaratához híven, lelkiismeretesen járok el, minden igyekezetemmel a ...................................... kisebbség (kisebbség megjelölése) anyanyelvének, hagyományainak, kultúrájának a megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni. (Az esküt tevő meggyőződése szerint:) Isten engem úgy segéljen!”

1. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országos önkormányzati képviselő (elnök, elnökhelyettes), valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke számára

A nyilatkozatot adó személye

1. A nyilatkozatot adó:

a) országos önkormányzati képviselő, elnök, elnökhelyettes (a továbbiakban együtt: képviselő)

b) a képviselővel közös háztartásban élő házastárs vagy élettárs (a továbbiakban: házastárs/élettárs)

c) a képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)

2. A képviselő neve: ..............................................................................................................

3. A házastárs/élettárs neve: ...................................................................................................

4. A gyermek neve: ...............................................................................................................

A) Rész

VAGYONNYILATKOZAT

I. Ingatlanok

1.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ..................................

b) Az ingatlan területnagysága: ..........................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ..........................................

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ........................................................................................................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): .............

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ...............................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ........................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ...........................................................

2.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ..................................

b) Az ingatlan területnagysága: ..........................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ..........................................

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: .........................................................................................................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ..............

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ...............................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ........................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ............................................................

3.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ...................................

b) Az ingatlan területnagysága: ...........................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): .............................................

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ............................................................................................................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ..............................................................................................................................................

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ...................................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ...........................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ..............................................................

4.

a) A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is): ....................................

b) Az ingatlan területnagysága: ...........................................................................................

c) Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése): ............................................

d) Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete: ...........................................................................................................................

e) Az ingatlan jogi jellege (társasház, szövetkezeti ház, műemlék, bányatelek stb.): ..............................................................................................................................................

f) A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, bérlő stb.): ..................................................................

g) Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke: ...........................................................

h) A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete): ..............................................................

II. Nagy értékű ingóságok

1. Gépjárművek:

a) személygépkocsi: ........................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................. típus

a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................. típus

a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................. típus

b) tehergépjármű, autóbusz: ............................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................. típus

a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................. típus

a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................. típus

c) motorkerékpár: ............................................................................................................ típus

a szerzés ideje, jogcíme:.................................................................................................... típus

a szerzés ideje, jogcíme: ................................................................................................... típus

a szerzés ideje, jogcíme: .................................................................................................. típus

2. Vízi vagy légi jármű:

a) jellege: ..............................................................................................................................

típusa: ...................................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .........................................................................................................

b) jellege: ...............................................................................................................................

típusa: ....................................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ...........................................................................................................

3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:

a) egyedi alkotások: .................................................................................... megnevezés ... db

a szerzés ideje, jogcíme: ............................................................................. megnevezés ... db

a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................. megnevezés ... db

a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................. megnevezés ... db

b) gyűjtemény: ............................................................................................. megnevezés ... db

a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................. megnevezés ... db

a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................. megnevezés ... db

a szerzés ideje, jogcíme: .............................................................................. megnevezés ... db

4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:

a) megnevezés: ...................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................

b) megnevezés: ....................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .......................................................................................................

c) megnevezés: ....................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .....................................................................................................

d) megnevezés: ...................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: .....................................................................................................

e) megnevezés: ...................................................................................................................

a szerzés ideje, jogcíme: ......................................................................................................

5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, nagy értékű biztosítás stb.):

megnevezés: ..........................................................................................................................

névérték, biztosítási összeg: ..................................................................................................

megnevezés: ...........................................................................................................................

névérték, biztosítási összeg: ..................................................................................................

megnevezés: ...........................................................................................................................

névérték, biztosítási összeg: ..................................................................................................

megnevezés: ...........................................................................................................................

névérték, biztosítási összeg: ..................................................................................................

megnevezés: ...........................................................................................................................

névérték, biztosítási összeg: ..................................................................................................

6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás: ...................................................................... Ft

7. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz: ........................ Ft

8. Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:

a) pénzintézeti számlakövetelés:

forintban: ...............................................................................................................................

devizában (forintértéken): .......................................................................................................

b) más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege: ................................................. Ft

9. Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladja:

megnevezés: ........................................................................................................................

megnevezés: .........................................................................................................................

megnevezés: ..........................................................................................................................

megnevezés: ..........................................................................................................................

megnevezés: ..........................................................................................................................

III. Tartozások

Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait

1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.): ......................................................... forint

2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.): ................................................ forint

3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás: ..................................................................... forint

IV. Egyéb közlendők

................................................................................................................................................

................................................................................................................................................

................................................................................................................................................

................................................................................................................................................

................................................................................................................................................

B) Rész

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

(a képviselői tiszteletdíjon kívüli adóköteles jövedelmek)

1. Foglalkozása: ...............................................................................................................

Munkahelye: ....................................................................................................................

Szünetelteti-e foglalkozását: igen

nem

Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme: ............................... Ft

2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:

a) A tevékenység megnevezése: .........................................................................................

b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): .....................................................................................................................

c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): .............

d) A jövedelem (bruttó) összege: ..................................................................................... Ft

a) A tevékenység megnevezése: .........................................................................................

b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): ....................................................................................................................

c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): ............

d) A jövedelem (bruttó) összege: ................................................................................... Ft

a) A tevékenység megnevezése: .........................................................................................

b) A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek): .....................................................................................................................

c) A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos): .............

d) A jövedelem (bruttó) összege: ..................................................................................... Ft

C) Rész

GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:

I.

1. Gazdasági társaság neve: ................................................................................................

2. Gazdasági társaság formája: ............................................................................................

3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ..................

4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ...........................................................%

5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .......................................................................%

6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ..........................................................................

II.

1. Gazdasági társaság neve: ...............................................................................................

2. Gazdasági társaság formája: ...........................................................................................

3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): .................

4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ...........................................................%

5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .......................................................................%

6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ..........................................................................

III.

1. Gazdasági társaság neve: ................................................................................................

2. Gazdasági társaság formája: ...........................................................................................

3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): .................

4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ............................................................%

5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................%

6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ...........................................................................

IV.

1. Gazdasági társaság neve: .................................................................................................

2. Gazdasági társaság formája: ............................................................................................

3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): ..................

4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: .............................................................%

5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: ........................................................................%

6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ...........................................................................

V.

1. Gazdasági társaság neve: .................................................................................................

2. Gazdasági társaság formája: ............................................................................................

3. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.): .................

4. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya: ...........................................................%

5. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya: .......................................................................%

6. A gazdasági társaságban viselt tisztsége: ........................................................................

2. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez

3. melléklet az 1993. évi LXXVII. törvényhez

 

 

 

Hírek

  • Pátyi Közösségi Kórus
    2011-01-25 18:49:10
  • Német nemzetiségi népdalkört szervezünk!
    2011-01-05 22:06:57

    Jó hangú, német nyelven énekelni akaró dalkörtársakat keresünk!

  • Sváb bál
    2010-11-30 20:22:52

    2011. február 19-én sváb bált rendezünk a pátyi közösségi házban.

  • Sváb advent
    2010-11-13 22:25:45

    2010. November 28-án 18 órakor

    a Landora Pizzériában Sváb Adventi

    gyertyagyújtó est lesz.

  • Kulturgala
    2010-11-07 16:41:30

     Wudersch / Budaörs, am 13. November 2010 Samstag um 15 Uhr 2040 Budaörs, Hársfa Str. 6.

  • Testületi ülés 2010. november 5-én
    2010-11-06 17:57:55
Asztali nézet