Kereskényi Gyula (1874-ben) megjegyzi az érdiekről: "Érd és Batta sváb lakói ruházatra a magyar szabást követik. A Német nők kontyot viselnek." Öltözetükről többet tudunk meg Eszes (Eschbach) Jánostól, aki elmondja, hogy nővérei még az 1940-es években is 4-5 fehér alsószoknyát vettek fel. A felsőszoknya színe életkoronként változott, az idősebbek sötét ruhákat hordtak és szegély nélküli fekete bársony pruszlikat. Nyáron rövid, télen a hosszabb mellény volt használatos. Fejükre fiatal és öregasszonyok egyaránt selyemkendőt kötöttek, hideg időben a nagy kendőt is vállukra terítették. Később viseletük a divat változása folytán leegyszerűsödött, a helybeliekéhez idomult és a kor ízlését követte.
Menyasszonyi ruha
Biatorbágyon nem viselt a menyasszony fehér ruhát, hanem fehér köténye volt. Praktikus előnye volt, hogy a lakodalom után a fehér kötényt átcserélte fekete Rumburger kötényre és ez lett az ifjú asszony ünnepi, templomba járó ruhája. A menyasszony három alsószoknyát viselt, a derekán „pufándlit” vagy vatta szoknyát viselt, ami telt csípőt formázott és ezen a sok szoknya megállt. „Pufándlit” csak a karcsú lányok, asszonyok viseltek. Azt tartották, hogy a gömbölyű menyasszony a szép menyasszony. Fején Mirtusz-koszorú volt, ami színes, több színű selyem szalaggal összefonva rozmaring ággal volt díszítve. A rakoncátlan fürtöket cukros vízzel tartották kordában. Szorosan a fejhez csatolva, díszes hajtűkkel tűzve. Kezében rozmaring ág, imakönyv, olvasó, díszes kendő volt. Müllner Rézi néni mesélte, hogy csak a tehetős családok engedhették meg, hogy a menyasszony fehér ruhát viseljen. Csipkés, díszes bérmálkozó kendőbe narancsot kötöttek, amit az első koszorús pár vitt, majd a templomi szertartás ideje alatt feltették a mellékoltárra.
Rumburger kötény
A fekete kötény Clott anyagból van, a kék, kékfestő anyagból. A fekete ünnepre, a kék hétköznapra, munkába való volt. Bórax, keményítő és indigó keverékével itatták át. Mángorolták, amitől a ragyogó viaszos külsőt kapta. A rácsos mintát hajtogatással lehetett elérni. Viselés után összehajtogatva imakönyvbe tartották, vagy imakönyvet tettek rá, így „préselték”. Tükör szaténból készült kötényt csak selyemruhához vettek fel. A menyasszony jegyajándékba adott a vőlegénynek kötényt, amit hímzéssel láttak el, többnyire monogrammal és rozmaring mintával. A rozmaring a sváb ember életviteléhez, ünnepeihez, és hétköznapjaihoz szorosan hozzá tartozott.
Fiatalasszony ruha
Kangán anyagból készült. Felső része a „páncsúli”. Lakodalom után fedetlen fővel illetlen dolog volt az utcán megjelenni. Sopf-ot vagy kendőt kellett viselni.
Alsószoknya
Ily módon tárolták a sublótba, ceruzával volt ráírva, hogy hány cm. Ha három alsószoknyát vettek fel, akkor belülről kifelé a legalsó 65 cm, majd 70 és végül 75 cm, a külső díszes felső szoknya 80 cm. Csak így lehet elérni, hogy egy síkba legyenek a szoknyák, és sehol ne lógjon egyik sem.
Alsószoknya keményítése
Keményítőt krumpli főzőlevéből lehetett nyerni, az alsószoknyát belemártva a keményítőbe 2-3 napig állni hagyták hűvös helyen, hogy átitassa az anyag a keményítőt, majd a pincébe vitték, hogy ne száradjon meg. Nyirkos állapotban vasalták és berakták. Hogy a rakás ne dőljön el, és ne legyen éle, ezért mindenféle evőeszközt tettek minden egyes rakás közé, 2-3 napig száradni hagyják, ott ahol vasalták. Majd végül összetekerték, mint a palacsintát. Egy alsószoknya „lerakása” kb. másfél óra lehetett.
Felsőszoknya
Többnyire pamut alapanyagú tüllel van alábélelve, erős formatartó tartást ad. Egy szoknyába 4, 5 méter anyag van.
Hírek
Jó hangú, német nyelven énekelni akaró dalkörtársakat keresünk!
2011. február 19-én sváb bált rendezünk a pátyi közösségi házban.
2010. November 28-án 18 órakor
a Landora Pizzériában Sváb Adventi
gyertyagyújtó est lesz.
Wudersch / Budaörs, am 13. November 2010 Samstag um 15 Uhr 2040 Budaörs, Hársfa Str. 6.